A napokban zárul az a GINOP-5.3.5-18-2019-00101 projekt, melyben konzorciumi
partnerként a Honvédszakszervezet és a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete
szakemberek bevonásával átfogó elemzéseket és felkészítéseket végzett a honvédség
szervezeteinél az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei
javítása érdekében.
A szakszervezetek fókuszálva a munkabiztonság átfogó megközelítésére a honvédelmi
ágazat aktuális és speciális kihívásai kezeléséhez kívántak hozzájárulni. A
tapasztalatokról, eredményekről írásos tájékoztatás készült a honvédelmi tárca és a
honvédség vezetése részére. A projekt szempontjából is kedvező körülménynek
mondhatjuk, hogy a kormány „Zrínyi 2026” néven átfogó haderőfejlesztési programot
indított 2016-ban, melynek következtében számos technikai, technológiai fejlesztés
történik a Magyar Honvédség haderőnemeinél, fegyvernemeinél, szervezeteinél.
Ugyanakkor a projekt előkészítő lépései is rámutattak, hogy a honvédségben is
érvényesült az a nemzetközi és hazai civil szemlélet és gyakorlat, miszerint a
munkavédelem főként a munkahelyi fizikai és kémiai veszélyekre összpontosított. A hazai
társadalmi szabályzás szemlélete is ezt helyezi a fókuszba. Az újabb megközelítések és
uniós irányelvek a korábbiaknál szélesebb felfogásban értelmezik a biztonságos
munkavégzés kérdését, melyet elveiben már kifejez a Munkavédelem Nemzeti Politikája
(2016-22) is.
A projekt előkészítése tapasztalataival összhangban a koppenhágai kérdőív egyszerűsített
szempontrendszerével végzett kutatásunk több olyan jelenségre rámutatott, amelyet
célszerű részleteiben, mélységében is feldolgozni, illetve bizonyos kérdéseket tovább
elemezni. A honvédség történelmi ívű fejlesztési céljai is indokolják, hogy érdemben
változzon a szemlélet és a korábbiaknál átfogóbb válaszok szülessenek személyi állomány
alkalmazásához kapcsolódó kihívásokra. Különösen fontos tapasztalat, melyre az eddigi
szervezetfejlesztések is rámutattak, hogy maguk a változások, szervezetben betöltött
szereppel kapcsolatos módosulások is olyan tényezők, melyben erősödnek az egészséget
terhelő pszichoszociális terhek, melyeket kezelni kell és erre fel kell készíteni a
szakembereket.
Megerősítést nyert, hogy nagyon fontos az állománnyal foglalkozó, érdekükben dolgozó
szakmai szervezetek és az érdekvédők szemléletének formálása, problémamegközelítésük,
munkamódszereik átalakítása. A kutatás és a projekt tapasztalatok megmutatták, hogy
erősíteni kell a szolgáltató szemléletet, probléma-érzékenységüket csökkenteni a
bürokráciát. A megkérdezett állomány elvárásainakegyik kritikus eleme a
kiszámíthatóság, tervezhetőség. Az állomány igényli a szervezeti rend és kiszámíthatóság
erősítését. A szervezeti rendet, szabályozottságot és fegyelmet összhangba kell hozni a
mai dinamikusabb működési igényekkel (és vezetési kultúrával).
Javasoltuk a tárca vezetése felé, hogy a személyi feltételrendszer átfogó újragondolása – a
megváltozott feltételekhez való igazítása és annak láttatása az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szempontjából is kiemelt kérdés. A fejlesztési
folyamatokba célszerű beépíteni annak kidolgozását, hogy mindegyik állománycsoport
egyértelműen láthassa a hosszabb aktív életszakaszban a mozgását a pályahálóban és
elkerülhető legyen a kiégés, megfáradás, továbbá egyensúlyban legyen a munka-pihenés.
Láthatóan jelentős fejlesztést vár az állomány a szervezeti kommunikációban,
hangsúlyozottan a belső, formális információáramlásban, tájékoztatásban (hitelesség,
időszerűség, tartalom), szervezeti tudásközvetés rendszerében, illetve a mai
tudásbázisokhoz való hozzáférésben. A parancsnokok, a közvetlen vezetők meghatározó
szereppel bírnak az értékközvetítésben, a közösség formálásban. Célszerű - átfogóbb
változások előtt is - kapcsolódó tudásuk fejlesztése, ez irányú munkájuk szakmai segítése.
A bizonytalanság helyett a helyzettel való szembenézés kiemelt kérdése a honvédség
fejlesztésének. Nem kerülhetők meg azok a válaszok, amelyek az állomány mai
szerkezetéhez és perspektivikus megfeleléséhez kapcsolódnak, mert ezek nélkül a teljes
állomány bizonytalan, nem csak a potenciálisan érintettek.
Úgy értékeltük a projekt eredményei áttekintése során, hogy a megfogalmazott és javasolt
fejlesztési folyamatokban fontos tevőleges és közvetítő szerepe lehet a honvédségi
szakszervezeteknek. Jelentős tagságuk útján sajátos széleskörű kapcsolathálójuk van,
melynek a LIGA Szakszervezetek révén külső társadalmi kapcsolódásai is vannak. A
szolgálati utak mellett külön információs csatornáik vannak, melyeknek kedvezőbb a
bizalmi indexe, mint a hivatali rendszereké. A kutatás alapján az állomány tőlük is
jelentős szemléletváltást vár, amit nem kerülhetnek meg. De tagságuk, vezetőszerveik
felkészítésével, érzékenyítésével eszközrendszerük korszerűsítésével úgy a katonai
vezetés, mint az állomány felé fontos missziót tölthetnek be. Különösen fontos ez a
proaktív szerep addig, amíg katonai formalizált rendszerekben nem következnek be
érdemi változások, nem jön létre erősebb szervezeti integritás, a honvédséget átható és a
társadalom számára is érzékelhető értékközösség.
Forrás: Dr. Krizbai János
