A honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség integrációjának megszüntetése új alapokra helyezi a honvédelem irányítási és vezetési rendszerét, úgy, hogy a hatáskörök tekintetében tiszta viszonyokat teremt – mondta Korom Ferenc altábornagy a Magyar Honvédség parancsnokává történő kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén január 9-én, szerdán az Országházban.
A meghallgatásra Korom Ferencet elkísérte Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki a bizottság tagjai előtt elmondta: a már zajló fejlesztések célja, hogy a honvédség a 21. század elvárásainak megfelelő, ütőképes haderővé váljon. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program része az eddig integráltan működő Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium szétválasztása, amivel létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek élére jelölték Korom Ferenc altábornagyot, aki jelenleg a Honvéd Vezérkar főnöke.
Korom Ferenc a meghallgatáson úgy fogalmazott: elérkezett az idő a Magyar Honvédség vezetésének és irányításának átalakítására, ami a korszerűsítést célozza. Az integráció megszüntetése új alapokra helyezi a vezetési rendszert, amely így tiszta viszonyokat teremt a hatáskörök területén. „Az új rendszer lehetővé teszi a feladatok felelősség és szaktudás szerinti észszerű szakmai és világosabb megosztását. Ennek érdekében a Honvédelmi Minisztérium 2019. január 1-től az irányítói, a kontroll- és a közigazgatási feladataira, míg a Magyar Honvédség újonnan megalakuló parancsnoksága a katonai feladatok vezetésére és azok végrehajtására fog koncentrálni” – hangsúlyozta. Ez azt jelenti, hogy így megvalósul az elsősorban politikai és közigazgatási szakértelmet igénylő irányítás, másfelől a katonai szakmai tudást követelő vezetés határozott elkülönülése.
Az altábornagy kiemelte: a honvédelmi tárca továbbra is végzi majd a honvédelem ügyének kormányzati szintű kidolgozó, irányító és koordinációs feladatait, ugyanakkor a parancsnokság – a Honvéd Vezérkar és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság összevonásával – a katonai felsőszintű szervező, tervező és vezető szervezetként működik. A parancsnokság – önállóan, de nem önjáróan – látja el az ország fegyveres védelméhez szükséges vezetési, katonaigazgatási feladatokat, illetve vezeti a honvédség kiképzését és felkészítését is. Az altábornagy biztosította a testület tagjait, hogy a tárca és a vezérkar szétválásával jelentősen gördülékenyebbé válik a Magyar Honvédség stratégiai és hadműveleti szinteken átívelő vezetése, így a különböző katonai fenyegetésekkel szembeni fellépés hatékonysága is.
Elmondta azt is: a parancsnokság vezetője – a személyi juttatásokat leszámítva - önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik a honvédelmi költségvetés Magyar Honvédséget érintő forrásai felett. „Azt gondolom, hogy ez a legegyértelműbb jele a Magyar Honvédség Parancsnoksága önállóságának, egyben a garanciája annak, hogy a katonai szakmai érdekek minden esetben érvényesülni tudjanak a haderőfejlesztés tervezése és megvalósítása során a minisztériumi kontroll és irányítás ernyője alatt” – fogalmazott Korom Ferenc.
Az altábornagy a meghallgatáson bemutatta a haderőfejlesztési program eddigi eredményeit, és elmondta: a program tulajdonképpen egy katonai szakmai igényeket összefoglaló terv, melynek célja – a kormányzati szándékkel összhangban –, hogy a Magyar Honvédség egy korszerűen felszerelt, ütőképes haderővé, vagy a régió egyik meghatározó haderejévé váljon. A program megvalósítása a kormány által megjelölt irányba és ütemben halad, s a honvédelmi költségvetés, illetve a kiemelt kormányzati támogatások révén a haderő helyzete folyamatosan javul. „A honvédség hosszú idő után érdemi képességeket nyer vissza, illetve szerez meg, s nincs kétségem, hogy jó úton haladunk, és afelől sem, hogy mindez a személyi állomány áldozatos és magas színvonalú szakmai munkája nélkül nem valósulhatna meg” – fogalmazott Korom Ferenc.
A bizottság alkalmasnak találta Korom Ferencet a Magyar Honvédség Parancsnokság vezetői beosztásának ellátására.
Fotó: Szabó Lajos zászlós
forrás:honvedelem.hu
A meghallgatásra Korom Ferencet elkísérte Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki a bizottság tagjai előtt elmondta: a már zajló fejlesztések célja, hogy a honvédség a 21. század elvárásainak megfelelő, ütőképes haderővé váljon. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program része az eddig integráltan működő Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium szétválasztása, amivel létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek élére jelölték Korom Ferenc altábornagyot, aki jelenleg a Honvéd Vezérkar főnöke.Korom Ferenc a meghallgatáson úgy fogalmazott: elérkezett az idő a Magyar Honvédség vezetésének és irányításának átalakítására, ami a korszerűsítést célozza. Az integráció megszüntetése új alapokra helyezi a vezetési rendszert, amely így tiszta viszonyokat teremt a hatáskörök területén. „Az új rendszer lehetővé teszi a feladatok felelősség és szaktudás szerinti észszerű szakmai és világosabb megosztását. Ennek érdekében a Honvédelmi Minisztérium 2019. január 1-től az irányítói, a kontroll- és a közigazgatási feladataira, míg a Magyar Honvédség újonnan megalakuló parancsnoksága a katonai feladatok vezetésére és azok végrehajtására fog koncentrálni” – hangsúlyozta. Ez azt jelenti, hogy így megvalósul az elsősorban politikai és közigazgatási szakértelmet igénylő irányítás, másfelől a katonai szakmai tudást követelő vezetés határozott elkülönülése.
Az altábornagy kiemelte: a honvédelmi tárca továbbra is végzi majd a honvédelem ügyének kormányzati szintű kidolgozó, irányító és koordinációs feladatait, ugyanakkor a parancsnokság – a Honvéd Vezérkar és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság összevonásával – a katonai felsőszintű szervező, tervező és vezető szervezetként működik. A parancsnokság – önállóan, de nem önjáróan – látja el az ország fegyveres védelméhez szükséges vezetési, katonaigazgatási feladatokat, illetve vezeti a honvédség kiképzését és felkészítését is. Az altábornagy biztosította a testület tagjait, hogy a tárca és a vezérkar szétválásával jelentősen gördülékenyebbé válik a Magyar Honvédség stratégiai és hadműveleti szinteken átívelő vezetése, így a különböző katonai fenyegetésekkel szembeni fellépés hatékonysága is.Elmondta azt is: a parancsnokság vezetője – a személyi juttatásokat leszámítva - önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik a honvédelmi költségvetés Magyar Honvédséget érintő forrásai felett. „Azt gondolom, hogy ez a legegyértelműbb jele a Magyar Honvédség Parancsnoksága önállóságának, egyben a garanciája annak, hogy a katonai szakmai érdekek minden esetben érvényesülni tudjanak a haderőfejlesztés tervezése és megvalósítása során a minisztériumi kontroll és irányítás ernyője alatt” – fogalmazott Korom Ferenc.
Az altábornagy a meghallgatáson bemutatta a haderőfejlesztési program eddigi eredményeit, és elmondta: a program tulajdonképpen egy katonai szakmai igényeket összefoglaló terv, melynek célja – a kormányzati szándékkel összhangban –, hogy a Magyar Honvédség egy korszerűen felszerelt, ütőképes haderővé, vagy a régió egyik meghatározó haderejévé váljon. A program megvalósítása a kormány által megjelölt irányba és ütemben halad, s a honvédelmi költségvetés, illetve a kiemelt kormányzati támogatások révén a haderő helyzete folyamatosan javul. „A honvédség hosszú idő után érdemi képességeket nyer vissza, illetve szerez meg, s nincs kétségem, hogy jó úton haladunk, és afelől sem, hogy mindez a személyi állomány áldozatos és magas színvonalú szakmai munkája nélkül nem valósulhatna meg” – fogalmazott Korom Ferenc.A bizottság alkalmasnak találta Korom Ferencet a Magyar Honvédség Parancsnokság vezetői beosztásának ellátására.
Fotó: Szabó Lajos zászlósforrás:honvedelem.hu
