Május 30-án került megtartásra a Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum második negyedéves ülése. A Dr. Kádár Pál dandártábornok által vezetett ülésen a honvédelmi miniszter képviseletében Vargha Tamás miniszter helyettes, a Vezérkari Főnök képviseletében Zsiga Tamás ezredes a HVK Személyzeti Csoportfőnöke volt jelen. Szakszervezetünket Varga István elnök és Markovics Tamás alelnök képviselte, a munkavállalói oldal ügyvivői feladatait Czövek János látta el.
Az ülés megkezdése előtt Vargha Tamás a közelmúlt eseményeinek felvázolása során emlékeztetett a NATO értekezlet történéseire, az ott elhangzott 2%-os GDP arányos költségvetési vállalásra, melyet 2024-re kívánunk elérni. A 2018-as tárca szintű költségvetési növekedés meghaladja a 73 milliárd forintot, amely egy egészséges 20-21%-os fejlesztési arányt tesz lehetővé a honvédségnél. Kiemelt szerepet kap ezen belül is a laktanya fejlesztési program, amely megvalósulását követően jelentősen javulnak munkakörülményeink.
A Fórum működéséről elmondta: „segítség nélkül nem tudunk jó és hatékony munkát végezni”, így a tárca továbbra is várja a munkavállalói oldal javaslatait.
Szakszervezetünk napirend előtt a következő kérdésre várt választ a minisztérium képviselőitől: „Tervez-e a tárca 2017-ben további bérrendezést a közalkalmazotti, illetve a gazdasági társaságok munkavállalói körében? Milyen mértékű béremelést tervez a tárca 2018-ban a honvédségi közalkalmazottak és a gazdasági társaságok munkavállalói esetében?”
A gazdasági társaságok munkavállalói esetében a HM VFF, míg a honvédségi közalkalmazottak esetében a HM VGH adott írásbeli választ. A gazdasági társaságok munkavállalóira 2017-re megszületett a tulajdonosi joggyakorló döntése a kötelező béremeléseken felüli emelések mértékéről. Létrejött továbbá a tárcánál (a többi minisztériumhoz hasonlóan) az a kormány-előterjesztés, amely a 2018-2019. évekre vonatkozóan további béremeléseket javasol.
A közalkalmazottak tekintetében, megítélésünk szerint már nem ilyen kedvező a helyzet. Az április hónapban meghozott miniszteri döntés, mellyel a közalkalmazotti béralap megemelésre került részben enyhíti ugyan a „minimális bérek” januári megemelése után keletkezett jelentős mértékű bértorlódást, de nem képes teljes egészében kezelni a problémát. A jelzett anyagban ugyanakkor megjelenik a minisztérium további szándéka is a helyzet kezelésére: „ A HM tárca részéről a HM Humánpolitikai Főosztály és Hivatalunk folyamatosan vizsgálja a honvédségi közalkalmazottak további juttatások biztosításának a lehetőségeit és forrásait”. 2018-ra az OKÉT tárgyalások során már megismert kormányzati álláspontot ismertette a tárca, mely szerint a költségvetés tervezése során a kötelező emeléseken és a már bevezetésre került életpálya modelleken túlmenően további emelés tervezésére nincs lehetőség. Ez a válasz nyilvánvalóan arra sarkall bennünket, hogy tovább folytassuk küzdelmünket az érintett állománycsoport béremeléséért, az általuk, a munkáltatók által is elismerten magas színvonalon és a honvédelem érdekében elkötelezetten végzett munka méltányos bérrel történő elismeréséért.
A napirendek során elhangzott munkavédelmi tájékoztató során a szakszervezetek jelezték, hogy az ősz folyamán közös feladatként sort kell keríteni a munkavédelmi képviselők választására, majd ezt követően a képviselők felkészítésére és képzésére.
Az ülés megkezdése előtt Vargha Tamás a közelmúlt eseményeinek felvázolása során emlékeztetett a NATO értekezlet történéseire, az ott elhangzott 2%-os GDP arányos költségvetési vállalásra, melyet 2024-re kívánunk elérni. A 2018-as tárca szintű költségvetési növekedés meghaladja a 73 milliárd forintot, amely egy egészséges 20-21%-os fejlesztési arányt tesz lehetővé a honvédségnél. Kiemelt szerepet kap ezen belül is a laktanya fejlesztési program, amely megvalósulását követően jelentősen javulnak munkakörülményeink.
A Fórum működéséről elmondta: „segítség nélkül nem tudunk jó és hatékony munkát végezni”, így a tárca továbbra is várja a munkavállalói oldal javaslatait.
Szakszervezetünk napirend előtt a következő kérdésre várt választ a minisztérium képviselőitől: „Tervez-e a tárca 2017-ben további bérrendezést a közalkalmazotti, illetve a gazdasági társaságok munkavállalói körében? Milyen mértékű béremelést tervez a tárca 2018-ban a honvédségi közalkalmazottak és a gazdasági társaságok munkavállalói esetében?”
A gazdasági társaságok munkavállalói esetében a HM VFF, míg a honvédségi közalkalmazottak esetében a HM VGH adott írásbeli választ. A gazdasági társaságok munkavállalóira 2017-re megszületett a tulajdonosi joggyakorló döntése a kötelező béremeléseken felüli emelések mértékéről. Létrejött továbbá a tárcánál (a többi minisztériumhoz hasonlóan) az a kormány-előterjesztés, amely a 2018-2019. évekre vonatkozóan további béremeléseket javasol.
A közalkalmazottak tekintetében, megítélésünk szerint már nem ilyen kedvező a helyzet. Az április hónapban meghozott miniszteri döntés, mellyel a közalkalmazotti béralap megemelésre került részben enyhíti ugyan a „minimális bérek” januári megemelése után keletkezett jelentős mértékű bértorlódást, de nem képes teljes egészében kezelni a problémát. A jelzett anyagban ugyanakkor megjelenik a minisztérium további szándéka is a helyzet kezelésére: „ A HM tárca részéről a HM Humánpolitikai Főosztály és Hivatalunk folyamatosan vizsgálja a honvédségi közalkalmazottak további juttatások biztosításának a lehetőségeit és forrásait”. 2018-ra az OKÉT tárgyalások során már megismert kormányzati álláspontot ismertette a tárca, mely szerint a költségvetés tervezése során a kötelező emeléseken és a már bevezetésre került életpálya modelleken túlmenően további emelés tervezésére nincs lehetőség. Ez a válasz nyilvánvalóan arra sarkall bennünket, hogy tovább folytassuk küzdelmünket az érintett állománycsoport béremeléséért, az általuk, a munkáltatók által is elismerten magas színvonalon és a honvédelem érdekében elkötelezetten végzett munka méltányos bérrel történő elismeréséért.
A napirendek során elhangzott munkavédelmi tájékoztató során a szakszervezetek jelezték, hogy az ősz folyamán közös feladatként sort kell keríteni a munkavédelmi képviselők választására, majd ezt követően a képviselők felkészítésére és képzésére.
