Nyugállományú katonákkal és honvédségi nyugdíjasokkal találkozott Benkő Tibor honvédelmi miniszter június 10-én, csütörtökön, Veszprémben. A beszélgetésen az Obsitos-program is szóba került.
A Honvédelmi Minisztérium a kormány idősügyi politikájával, valamint a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal összhangban dolgozta ki az Obsitos-programot, amely a nyugállományú katonákat és a honvédségi nyugdíjasokat állítja középpontba. Többek között erről is beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter a veszprémi találkozón. Mint mondta: a katonák esküje egy életre szól, amelyhez hűek maradnak akkor is, amikor már vége az aktív szolgálatuknak. Az ő lojalitásuk, hazaszeretetük és elkötelezettségük megérdemli a társadalmi és nyugdíjon felüli anyagi megbecsülést. Ezért azon dolgoznak, hogy egyes üzletágak és intézmények aktív katonáknak szóló kedvezményeit a nyugállományúakra is kiterjesszék.
Benkő Tibor hangsúlyozta: a Magyar Honvédség és a tárca most is számít a nyugállományúak tapasztalatára. „Sokkal nagyobb megbecsülést kell biztosítani nekik. Ehhez dolgoztunk ki programokat. Tőlük tanultunk meg mindent, nem kizárni kell őket a laktanyákból, hanem ellenkezőleg: be kell vonni őket a munkába. Tisztelettel és becsülettel tartozunk nekik” – mondta.
A honvédelmi miniszter röviden összefoglalta a Magyar Honvédség elmúlt 30 évét. Mint mondta: nehéz időszakon van túl a haderő, gyakorlatilag a nulláról kellett újraépíteni azt. A haditechnikai eszközök, a tartalékos rendszer és a Magyar Honvédség létszáma a rendszerváltás után drasztikusan csökkent, a katonák társadalmi megbecsülése ezzel arányosan zsugorodott. Hangsúlyozta: a társadalmi megbecsülést is újra kell építeni. Ezt azonban a politikai és a katonai irányítás összefonódása is nehezítette. Éppen ezért honvédelmi miniszterként egyik első feladatának tekintette, hogy megszüntette az integrált minisztériumot, azaz létrehozta a Magyar Honvédség Parancsnokságát. 2019-től így a honvédelmi tárca irányító, feltételbiztosító és ellenőrző szerepet lát el a Magyar Honvédség felett, de a feladatok végrehajtásának gyakorlati részébe már nem szólt bele.
Az előadáson a tárcavezető beszámolt a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményeiről is. Rámutatott: a haditechnikai beszerzések önmagukban nem elegendőek, a megfelelő létszámú, szaktudással rendelkező katona ugyanolyan fontos. „Ha meg akarjuk védeni a hazát, ahhoz képességekkel rendelkeznünk kell. Ez nem csak a korszerű, modern eszközöket jelenti, de nagyon nagy szükség van az ezeket az eszközöket használó, jól felkészített katonákra is” – mondta. A program két pillére egyaránt fontos, hiszen a honvédelmi rész humánpolitikai, létszámnövelési, kiképzési, oktatási céljainak végrehajtása teszi lehetővé a haderőfejlesztési rész kivitelezését.
A katonai életpálya modell kapcsán kifejtette: az erkölcsi megbecsülés növekedése mellett a katonák illetményének növelését is megkezdték 2015-ben. „Elvárhatunk tőlük átlagon felüli teljesítményt, de akkor átlagon felüli juttatást is kell biztosítanunk. Így érhetünk el odáig, hogy egy erős Magyar Honvédséget építsünk” – mondta, hozzátéve: a honvédségnek nem csak a katonai feladatokban, de a kutatás-fejlesztésben, az innovációban is élen kell járnia, ezt követeli meg az új típusú fenyegetések, a kiberhadviselés, az illegális migráció, a terrorizmus megjelenése. Rámutatott: azért van szükség a nemzeti képességek erősítésére, mert még a NATO alapító okirata szerint is minden nemzetnek kötelessége olyan haderőt építeni, amely tudja garantálni saját hazája függetlenségét. Ezért jelentette be Magyarország, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.
A miniszter az előadáson beszámolt az eddig megvalósult, illetve a jövőben megvalósítandó haditechnikai beszerzésekről, a légierő és a szárazföldi haditechnikai megújulásáról, valamint arról, hogy mennyire fontos a katonák kézifegyvereinek, egyéni felszerelésének hazai gyártása. „A végső célunk az, hogy a magyar katona magyar felszereléssel legyen ellátva, tetőtől talpig. Ezzel a magyar gazdaságot is erősítjük, a foglalkoztatás tekintetében is előrelépést teszünk, mindezt úgy, hogy a következő lépésben a nemzetközi piacokon is meg tudunk jelenni” – mondta. A logisztika fontosságát is kiemelte, megemlítve a Szentkirályszabadján felépített, 20 ezer négyzetméteres raktárat, amelyet újabb követhet az ország keleti részében.
Az Önkéntes Tartalékos Rendszer eddigi eredményei kapcsán a honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: 2010-ben összesen 17 tartalékos katona volt, most több, mint 11 ezer. Eddig két területvédelmi tartalékos ezredet állítottak fel, székesfehérvári és nyíregyházi központtal. „Köszönjük meg, hogy itt vannak, köszönjük meg a lojalitásukat, elkötelezettségüket, mert most is ott vannak, voltak a határ mentén, a kórházakban, a rendőrök mellett” – mondta a miniszter.
A fiatalok megszólítását a tárcavezető a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyik legfontosabb szegmensének tartja, hiszen a hazafias, honvédelmi nevelés, a többlépcsős kadétprogram, a honvéd középiskolai rendszer - amely 2030-ra 8-10 intézménnyel is rendelkezhet - elengedhetetlen ahhoz, hogy erős Magyar Honvédség épüljön. Ehhez, mint mondta, az egész társadalomra szükség van.
Benkő Tibor előadása zárásaként elmondta: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program folytonossága miatt annak végét már nem lehet 2026-hoz kötni, a jelenlegi tervek túlmutatnak azon, és 2030-2032-ig tekintenek előre.
Forrás: honedelem.hu
Szöveg: Révész Béla | Fotó: Kertész László |
