Jelenlegi hely

2015.évi tb. változások

Társadalombiztosítás 2015. évi főbb változásai.
 
I.
 
Nyugellátás
Nyugdíjemelés:
2015. január 1-jétől 1,8 százalékkal kerültek emelésre a 2014-ben vagy azt megelőzően megállapított nyugellátások.
Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek ha nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg a 75 ezer forintot (70 ezer helyett), és élethelyzete indokolja.
Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 75 ezer forintot, egyedülálló esetén a 85 ezer forintot.
Öregségi nyugdíjra jogosultság 2015. évben.
A korhatár előtti nyugdíjak (előrehozott, korengedményes, korkedvezményes öregségi nyugdíj) 2012. január 1-jétől történt megszüntetését követően saját jogú öregségi nyugdíj akkor állapítható meg, ha betöltötte  az öregségi nyugdíjkorhatárt,és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, illetve nők esetében nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül, amennyiben van 40 év jogosultsági ideje.
Az idei évben kizárólag az 1953. előtt születettek szerezhetnek jogosultságot öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltésekor, a születési évnek megfelelően. Rajtuk kívül azok a nők mehetnek öregségi nyugdíjba, akik rendelkeznek a 40 év jogosultsági idővel.
A nyugdíjtörvény átmeneti rendelkezései alapján 2015-ben is lesznek, akik koruk, szolgálati idejük, illetve korábbi munkakörük alapján korhatár előtti ellátásban részesülhetnek.
Az 1953-ban született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időt szerzett, 2011. december 31-t követő kezdő naptól korhatár előtti ellátásra jogosult, feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
A korkedvezményt szerzett személy korhatár előtti ellátásra továbbra is jogosult, ha az ellátás megállapításának kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-ig a társadalombiztosítási nyugdíj törvény 2011. december 31-ig hatályos rendelkezései szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett. A korhatár előtti ellátás annyi évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kérhető, ahány év korkedvezményt a korhatár előtti ellátás megállapításáig, legkésőbb 2014. december 31-ig szerzett és biztosítási jogviszonyban  nem áll.
II.
 
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait érintő főbb változások 2015. január 1-jétől.
 
Keresetnek a biztosítási jogviszonyban végzett személyes munkavégzésért járó, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem minősül.
Valamennyi pénzbeli ellátás a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján kerül meg-állapításra.

Pénzbeli ellátás iránti kérelem esetén, a kérelembenyújtástól számított 21 napon belül előleget állapít meg az elbíráló hatóság, ha a jogosultság megállapítható, de az ellátás összege nem, az állami adóhatóságnál hiányzó bevallási adatok miatt.

1.)Táppénz, gyermekgondozási díj összegének kiszámítása.
A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között. A nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátások alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől. Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

Folyamatos biztosítás esetén, a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. A 180 napi jövedelem kereséséhez az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni. A biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelem figyelembevételére nincs lehetőség.
Amennyiben a fenti időszak alatt nincs 180 naptári napi jövedelem, de a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.                       Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos biztosításban töltött ideje.
 Ha rendelkezik a 180 napi folyamatos biztosítási idővel, de a 180, illetve 120 napi jövedelemmel nem, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Amennyiben nem rendelkezik a 180 napi folyamatos biztosítási idővel, akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.
A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel.
Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült az ellátások naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.
A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.
2.) Csecsemőgondozási díj (terhességi- gyermekágyi segély helyett)
A szülési szabadság idejére járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátás elnevezése csecsemő-gondozási díjra változik.  Azoknak azonban, akiknek még terhességi-gyermekágyi segélyként állapították meg az ellátást, továbbra is a régi elnevezéssel folyósítják.
A csecsemőgondozási díjat részben a táppénzszabályok szerint kell megállapítani,az adóhivatal felé bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem alapján.
A csecsemőgondozási díj esetében nincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás jogosultsági feltétele, valamint a mértéke tekintetében sem a csecsemőgondozási díj mértéke 70%.
Budapest, 2015. 01.31.
Összeállitotta:
Bacsárdi Sándorné                                                                                                               HODOSZ