HONVÉDSÉGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA
Jóváhagyta a HODOSZ VII. Kongresszusa 2015. november 09-én.
A Fővárosi Törvényszék 2016. 03. 16-án 13.Pk.61.073/1989/26. számú végzésével bejegyezte.
Módosította a HODOSZ Kongresszusa 2019. március 28-án.
A Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban: HODOSZ) érdekvédelmi, érdekképviseleti, önsegélyező és szociális (üdültetési) feladatot is ellátó egyesület. A HODOSZ a Honvédelmi Minisztériumhoz (továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédséghez (továbbiakban MH) kötődő honvédségi kormánytisztviselők, köztisztviselők, munkavállalók, közalkalmazottak, honvédelmi alkalmazottak a HM érdekeltségű gazdasági és egyesületi, alapítványi szervezetnél dolgozók, az e területekről (jogelődjeitől) kivált nyugdíjasok, munkanélküliek és ezek szakszervezeti szerveződéseinek önkéntes, egyenrangú tömörülése.
A HODOSZ-ban tömörülők a közös célok megvalósítására, a tagok társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális érdekeinek védelmére és képviseletére, az egységes fellépésben rejlő erő kihasználására hozták létre szervezetüket. Együttműködésük alapja a HM-hez, az MH-hoz és feladataihoz való kötődés.
A HODOSZ érdekelt a magyar szakszervezeti mozgalom egységének (akcióegységének) létrehozásában, a tagsága érdekeit makroszinten képviselő szövetség működtetésében.
Érdekelt abban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók munkaügyi kapcsolatai, elsősorban az országos, ágazati (szakmai) és a helyi érdekegyeztető rendszerekben rendeződjenek.
Szövetségre lép és együttműködik mindazokkal, akik képesek és készek a HODOSZ tagság érdekeit támogatni.
I.
Általános meghatározások
- A szakszervezet neve:
Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (rövidítése: HODOSZ)
- A HODOSZ az MH-nál dolgozó közalkalmazottaknak, honvédelmi alkalmazottaknak a HM kormánytisztviselőinek, köztisztviselőinek, munkavállalóinak, a részben vagy egészben HM tulajdonú gazdasági társaságok, valamint a honvédelem érdekében szolgáltatást nyújtó költségvetési szervek, gazdasági társaságok, honvédségi pénztárak és alapítványok, érdekvédelmi szervezetek munkavállalóinak, ezen szervezetek nyugdíjasainak, munkanélkülivé vált tagjainak érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó ágazati-szakmai szakszervezet jogállásával rendelkező, országos, önálló egyesület, az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet.
- A HODOSZ az állami, politikai és más civil szervezetektől, egyesülettől független, önálló jogi személy, tevékenységét a hatályos magyar jogszabályok alapján, ALAPSZABÁLYA szerint fejti ki. A HODOSZ a Közalkalmazottak Szakszervezete Néphadseregi Bizottsága jogutódja.
- A HODOSZ országos szerv, székhelye: 1087 Budapest Kerepesi út 29/b.
- A HODOSZ alapítási éve: 1989.
- A HODOSZ címere: fehér alapon kék betűkkel köralakban írt felirat: "Honvédségi Dolgozók Szakszervezete 1989", a címer közepén kék színnel rajzolt, 3 mezőre osztott pajzs, mögötte egymást keresztező két karddal.
- A HODOSZ-nak a HODOSZ címert ábrázoló kör alakú pecsétje van.
II.
A HODOSZ működésének alapelvei és céljai
- A HODOSZ működésének alapelvei: a demokrácia, a szolidaritás és a szövetségi elv. Ezen belül:
- folyamatos közmegegyezésen alapuló cselekvési egységre törekszik;
- biztosítja a kisebbségi érdekek képviseletét és védelmét;
- garantálja a tagság és szerveződéseinek egyenjogúságát.
- A HODOSZ tevékenysége során nyíltságra, nyilvánosságra, a tagság rendszeres, folyamatos és széleskörű tájékoztatására törekszik. Testületeinek ülései nyilvánosak a tagok számára.
- A HODOSZ testületei választással jönnek létre. A testületek működőképesek, amíg megválasztott tagjainak létszáma eléri létszámuk kétharmadát.
- A HODOSZ minden tagja választó és egyben választható.
- Bármely választott HODOSZ tisztségviselő felmenthető, ha vállalt kötelezettségének nem tud, vagy nem akar eleget tenni. Vissza kell hívni, ha tisztsége ellátására érdemtelenné vált.
A felmentést vagy visszahívást bármely
- HODOSZ tag, tisztségviselő,
- választott testület vagy annak tagja, kezdeményezheti.
A tisztségviselő felmentésére, visszahívására az őt megválasztó fórum jogosult.
- A HODOSZ szervezeteinek képviseleti testületei, fórumai, ügyintéző és irányító szervei vannak.
a/Képviseleti testületek:
- kongresszus, mely a döntéshozó szerv
- bizalmi testületek
- munkahelyi vezetői testület b/ Fórumok:
- országos titkári értekezlet
- taggyűlés
- szakszervezeti csoport értekezlet c/ Ügyintéző szervek:
- Elnökség, mely az ügyvezető szerv d/ Irányító szervek
- szakszervezeti bizottság.
- A határozatképesség és határozathozatal
- Határozatképesség:
A HODOSZ képviseleti testületeinek, fórumainak, ügyintéző és irányító szervének ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
Határozatképtelenség esetén az ülést 5 nap elteltével, legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, amely ekkor az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek létszámától függetlenül határozatképesnek minősül. Ezt a meghívóban közölni kell.
- Határozathozatal:
a/ A HODOSZ képviseleti testületei, fórumai, ügyintéző és irányító szervei érvényes döntéseiket a jelenlévő tagok szavazatának egyszerű többségével hozzák.
b/ A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
c/ Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
d/ A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
e/ A szavazati jog gyakorlásának feltétele az érvényes HODOSZ tagság, tanácskozáson a személyes jelenlét, ezen kívül a testületi ülésen a testületi tagság, távszavazáskor az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható személyazonosság.
f/ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki nem HODOSZ tag;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
- vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben, kivéve a tisztségviselők megválasztásáról való döntést.
III.
A tagsági viszony, a tagok jogai és kötelezettségei
- A HODOSZ tagjai lehetnek:
- A HM-nél és MH-nál dolgozó kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak,
honvédelmi alkalmazottak és munkavállalók.
- A katonai oktatásban és a honvéd egészségügyben dolgozó közalkalmazottak,honvédelmi alkalmazottak.
- A részben vagy egészben HM tulajdonú gazdasági társaságok dolgozói.
- A honvédelem érdekében szolgáltatást nyújtó költségvetési szervek, gazdasági és közhasznú szervezetek dolgozói.
- A HODOSZ, valamint a HM-mel és az MH-val együttműködő egyesületek, alapítványok alkalmazottai.
- A fenti szervektől munkanélkülivé vált vagy nyugdíjba vonult dolgozó.
- HODOSZ tagsági viszony keletkezhet:
- alapító tagsággal;
- belépéssel.
- A HODOSZ-ba történő belépés önkéntes, írásos nyilatkozattal történik. A felvételt az alapszervezet szakszervezeti bizottsága hagyja jóvá a nyilatkozat átvételét követő 30 napon belül.
A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
A HODOSZ tag jogai
- Érdekeinek képviseletét és védelmét igényelheti HODOSZ bármely képviseleti testületétől, ügyintéző szervétől és tisztségviselőjétől.
- Részt vehet a HODOSZ képviseleti testületeinek, irányító, ügyintéző szerveinek választásában.
- Megválasztható a HODOSZ bármely testületébe és tisztségére.
- Személyesen vagy képviselője útján részt vehet a szakszervezeti munkában, a határozatok meghozatalában, végrehajtásuk ellenőrzésében és értékelésében.
- Véleményét - személyesen vagy képviselője útján - a HODOSZ bármely fórumán korlátozás nélkül kifejtheti, képviselheti.
- Javaslattal, beadvánnyal, panasszal fordulhat az alapszervezete és a HODOSZ képviseleti, irányító, ügyintéző testületéhez, azok tisztségviselőihez, amelyre 30 napon belül érdemi választ kell kapnia.
- Igénybe veheti a HODOSZ és szövetségesei intézményes és rendkívüli szolgáltatásait, juttatásait, kedvezményeit.
- Kiemelkedő szakszervezeti munkájáért HODOSZ kitüntetésben vagy más erkölcsi, anyagi elismerésben részesülhet.
- Megismerheti az alapszervezete pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, valamint választott tisztségviselői révén tájékozódhat a HODOSZ vagyoni helyzetéről.
- Együttműködhet, és szolidaritást vállalhat tagtársaival a szakszervezeti célok megvalósításáért, a HODOSZ és a szakszervezeti mozgalom erősítéséért.
A HODOSZ tag kötelességei
- A tagdíjfizetési rend szerint a HODOSZ tagsági díj havi, rendszeres fizetése.
- Elvégezni az önként vállalt szakszervezeti feladatokat.
- Megismerni és betartani a HODOSZ Alapszabályát.
- Nem veszélyeztetheti a HODOSZ céljának megvalósítását és a HODOSZ tevékenyégét.
A HODOSZ tagság folyamatossága
- Ha a tag munkahelyet változtat, a HODOSZ alapszervezetek között őt át kell igazolni, ha ezt - 3 hónapon belül - a tag az új munkahelyen kéri.
A HODOSZ tagság megszűnik
- a/ a HODOSZ megszűnésével; b/ a tag halálával;
c/ automatikusan: - amennyiben az I. fej. 2. pontjában felsorolt szervezeteknél létesített munkajogviszonya megszűnik, és új munkaviszonyt létesít a hivatkozott pont hatályán kívül eső munkáltatóval.
A HODOSZ tagság megszüntethető
- a/ Kilépéssel (a kilépési szándékot írásban az alapszervezet titkárával kell közölni);
34. b/ Törléssel (felmondással) az alapszervezet vezető szervének határozatával, amennyiben önhibájából 3 hónapnál hosszabb ideig tagdíját nem fizeti. A felmondásról a tag alapszervezete vezetősége harminc napos felmondási idővel dönt;
- c/ Kizárással az alapszervezet vezető szervének, illetve választott tisztségviselő esetében az őt megválasztó fórumnak határozatával.
- A kizárás alapjául kizárólag az Alapszabályt vagy Kongresszus határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartás vehető figyelembe.
- A kizárásról való döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett tagnak, hogy védekezését a kizárását tárgyaló ülésén előadhassa.
- A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
- A kizárást kimondó döntés felülvizsgálatát az érdekelt – a kizáró határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – a soron következő Kongresszustól kérheti. A felülvizsgálati kérelem a kizárási döntés jogkövetkezményei tekintetében nem halasztó hatályú.
IV.
A HODOSZ szervezeti felépítése
- A HODOSZ szerveződési formái:
A/Alapszervezetek (Munkahelyi és területi szervezetek, szakszervezeti bizottságok) B/ Országos értekezlet
C/ Képviseleti testületek (Kongresszus, Elnökség, bizalmi testület, munkahelyi vezető testület)
D/ Ellenőrző szervek (Felügyelőbizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottságok).
A/ ALAPSZERVEZETEK
- Az alapszervezetek önállóan működő, a tagság érdekeit védő, munkavállalói érdekképviselő, döntéseket hozó szervezetek, a HODOSZ szervezeti alapegységei.
Az alapszervezet a tagság akaratából jön létre, megalakulását és megszüntetését a HODOSZ Elnökségének kell bejelenteni, amely e tényt rögzíti.
- Alapszervezet létrehozható:
- minden az Alapszabály I. fejezet 2. pontjában felsorolt munkahelyeken, valamint a nyugdíjas szakszervezeti tagok számára;
- ahol a tagság – közvetlenül vagy közvetve – részt vehet a mozgalom mindennapos munkájában, a demokratikus jogok gyakorlásában.
Alapszervezet munkahelyi és területi elven hozható létre.
- A jogi személyiséggel rendelkező tagra vonatkozó külön szabályok
a/A HODOSZ tagja lehet nyilvántartásba vett, jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet vagy nyilvántartásba vett HODOSZ alapszervezet is, amely a HODOSZ célkitűzéseivel egyetért, az HODOSZ Alapszabályát, a Kongresszus és az Elnökség döntéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagdíj megfizetését vállalja.
b/A nyilvántartásba vett szakszervezet belépési nyilatkozatát a HODOSZ elnökének nyújtja be.
c/ A belépési nyilatkozat tartalmazza a belépni kívánó szakszervezet nevét, székhelyét, a nyilvántartó bíróság megjelölését és nyilvántartási számát, képviselőjének nevét, tisztségét, telefonszámát és elektronikus levélcímét. A belépési nyilatkozathoz mellékelni kell a nyilvántartott szervezet hatályos Alapszabályát is.
d/A belépni kívánó szervezet taglétszámát a FEB ellenőrzi, ennek lehetőségét a belépni szándékozónak biztosítani kell. Ennek alapján kell megállapítani a Kongresszusra válaszható küldöttek számát. A tagszervezet természetes személy tagja a HODOSZ tisztségviselőjévé is választható.
e/A nyilvántartott szervezet a tagdíjnak HODOSZ-t illető részét a HODOSZ központi számlájára utalja, az ezen kívüli tagdíjbevétellel a jogszabályok és saját szabályai szerint gazdálkodik.
f/A nyilvántartott szervezet belépési nyilatkozatát az Elnökség fogadja el vagy utasítja el. Elutasítás esetén az Kongresszushoz lehet írásban fellebbezni.
- Alapszervezeti formák:
Munkahelyi elven az egy munkáltatóhoz tartozó tagság alakíthat alapszervezetet. Működése három formában történhet. (A/1. A/2. A/3.)
Területi elven a több munkáltatóhoz tartozó tagok, elsősorban a munkáltatói felépítést követve, vagy a HODOSZ szintjén alakíthatnak alapszervezetet (A/4.). Az egyes szervezeteknél a bizalmi a HODOSZ munkahelyi képviselője.
- A/1. Munkahelyi alapszervezet:
Létrehozható, ahol a tagság egyszerre és egyidőben összehívható, legmagasabb fóruma a taggyűlés.
- A taggyűlés hatásköre:
- Megválasztja a szakszervezeti bizottságot annak elnökét és titkárát a pénzügyi ellenőrző bizottságot (pénzügyi ellenőrt), a HODOSZ kongresszusára a küldötteket. (Ha nem választ elnököt, akkor titkárhelyettest kell választania.)
- Választhat állandó munka- és rétegbizottságokat.
- Beszámoltatja az általa megválasztottakat a végzett munkáról, meghatározza a soron lévő feladatokat.
- Felmenti, visszahívja az általa választottakat, kiegészíti a testületeit (bizottságait).
- Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat, felelős azok érvényesítéséért. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a különböző alapszervezeti szabályzatok és a munkahelyi normatív szabályzatok jóváhagyása.
- A taggyűlést szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni a taggyűlést a tagság 25 %-ának kérésére.
A taggyűlés irányító szerve a szakszervezeti bizottság (SZB).
- A szakszervezeti bizottság feladata és hatásköre:
- Az SZB két taggyűlés közötti időszakban a taggyűlés határozatai alapján, a HODOSZ állásfoglalásainak, irányelveinek figyelembevételével szervezi, segíti, irányítja és ellenőrzi az alapszervezet munkáját. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a tagságnak, tájékoztatást ad a HODOSZ Elnökségének. Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat.
- Védi az alapszervezet tagságának érdekeit, képviseli a dolgozókat az állami, a katonai, gazdasági vezetők és a HODOSZ testületei előtt.
- Felelős az taggyűlések előkészítéséért, összehívásáért és működtetéséért.
- Üléseit szükség szerint tartja.
- A/2. Munkahelyi alapszervezet:
Azokban az alapszervezetekben, ahol a tagság nagy létszáma, munkahelyük tagoltsága, vagy munkarendjük miatt egyszerre és egy időben nem hívható össze, ott olyan munkahelyi alapszervezet működhet, melynek legmagasabb képviseleti testülete a bizalmiak testülete (BT).
A BT közvetlen választás útján - a bizalmiak (esetleg helyetteseik), főbizalmiak megválasztásával - jön létre.
Tagjai: - bizalmiak
- főbizalmiak (esetleg helyetteseik).
Amennyiben a bizalmiak magas száma nem teszi lehetővé a hatékony működést, a testület a bizalmiak küldötteiből is megalakulhat. E testületek létszámát a helyi választó értekezleteken a tagság dönti el.
- A bizalmi testület feladata és hatásköre:
- A BT védi az alapszervezet tagságának érdekeit, képviseli a dolgozókat az állami, a katonai, gazdasági vezetők, illetve a HODOSZ testületek előtt.
- Évente beszámol a bizalmiak (küldöttek) útján a tagságnak.
- Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat, felelős azok érvényesítéséért.
- Felmentheti, visszahívhatja a választott tisztségviselőket.
A BT évente két alkalommal, illetve szükség szerint ülésezik, össze kell hívni a tagság 25 %-ának kérésére.
- A BT választja meg a munka- és rétegbizottságokat, más tisztségviselőket.
- Megválasztja az SZB-t, mely a BT irányító szerve, az SZB elnökét és titkárát (akik egyben a BT tisztségviselői is), a pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint a HODOSZ kongresszusára a küldötteket.
- A szakszervezeti bizottság feladata és hatásköre:
- Az SZB a képviseleti testület két ülése közötti időszakban koordinálja, szervezi, ellenőrzi az alapszervezet munkáját, munkájáról rendszeresen beszámol választóinak. (BT-nek)
- Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat, felelős azok érvényesítéséért.
- Védi a tagság érdekeit, képviseli a dolgozókat az állami, katonai, gazdasági vezetők, illetve a HODOSZ testületek előtt.
- Felelős a BT ülés előkészítéséért, összehívásáért. Üléseit szükség szerint tartja.
- A/3. Munkahelyi-területi alapszervezet:
Azokban a munkahelyi alapszervezetekben, ahol az adottságok szükségessé teszik, a tagság döntése alapján, munkahelyi-területi alapszervetek hozhatók létre.
Legmagasabb fóruma a taggyűlés, irányító szerve a szakszervezeti bizottság.
A munkahelyi-területi alapszervezetek a munkáltatói jogkör gyakorlója mellett munkahelyi vezető testületet (VT) működtetnek.
A munkahelyi vezető testület összetételét a létrehozó szervezetek határozzák meg, jellemzően az alapszervezeti titkárok, vagy elnökök (titkár-helyettesek) beválasztásával.
A munkahelyi vezető testület vezetője az a személy, aki a munkáltatói jogkör gyakorlójával tartja a kapcsolatot és mindezt a VT felhatalmazásával és a neki történő beszámolási kötelezettséggel végzi.
- A/4. Önálló területi alapszervezet:
Több munkahely összefogásával megalakítható azokon a területeken, ahol munkáltatói szinten alapszervezetet az érintettek nem tudnak, vagy nem akarnak létrehozni.
Legmagasabb képviseleti fóruma a bizalmiak testülete, irányító szerve a szakszervezeti bizottság.
A képviseleti fórum, és az irányító szerv feladata az, mint a munkahelyi alapszervezeteknél. Főbizalmi választható a szakszervezeti csoportok tevékenységének irányítására.
A főbizalmit (és helyettesét) a bizalmiak vagy a tagság közvetlenül összevont csoportgyűlésen választja. (A főbizalmi jogait távollétében a helyettes gyakorolja.)
Az összevont csoportgyűlésen a főbizalmi működési területén lévő szakszervezeti csoportok tagjai vesznek részt.
A főbizalmi munkájáról rendszeresen beszámol választóinak. Összefogja és segíti a bizalmiak és a szakszervezeti csoportok tevékenységét.
Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat.
- Szakszervezeti csoport
Az alapszervezetek legkisebb egysége a szakszervezeti csoport. Létrehozható minden olyan munkaterületen, szervezeti egységben, ahol ezt a tagok indokoltnak tartják. A csoport élén a bizalmi (helyettes) áll, akit a csoport választ. Működésének közvetlen demokratikus formája a tagok személyes részvételét biztosító csoportgyűlés.
A csoportgyűlés megvitatja a tagságot érintő lényeges kérdéseket és állást foglal ezekben. Véleményezi a szakszervezeti döntéseket, meghatározza az egyes tagok feladatait. Feladatokat szab a bizalmiak, rajtuk keresztül a HODOSZ testületeknek.
A bizalmi tagszervező és információs munkát végez, bonyolítja a belépéssel kapcsolatos ügyeket. Gondoskodik arról, hogy a tagok rendszeresen, a szabályoknak megfelelő mértékben fizessék tagdíjukat.
A bizalmit távolléte esetén a helyettes teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.
Munkájáról évente, illetve rendszeresen beszámol a tagságnak, tájékoztatja a szakszervezeti bizottságot.
Az éves beszámoló alkalmával a csoport a bizalmit tisztségében megerősíti, vagy felmenti, illetve új bizalmit választ.
B/ ORSZÁGOS TITKÁRI ÉRTEKEZLET
- Országos titkári értekezletet lehet összehívni, amennyiben az alapszervezetek egyidejű tájékoztatása és állásfoglalása szükséges a nem kizárólag kongresszusi döntést igénylő ügyekben.
Az értekezletet az Elnökség hívja össze.
Résztvevői az alapszervezetek titkárai, távollétük esetén az elnökök (titkár-helyettesek).
C/ KÉVISELETI TESTÜLETEK C/1. A KONGRESSZUS
- A HODOSZ döntéshozó szerve a Kongresszus, amelyet a HODOSZ Elnöksége hív össze.
Időpontját és napirendjét a kongresszus előtt legalább 2 hónappal nyilvánosságra kell hozni. A Kongresszus döntéseit ülés tartásával hozza.
- A szabályszerű összehívás a HODOSZ elnöke által kiküldött írásos meghívó alapján történik, amely tartalmazza a HODOSZ nevét, székhelyét, a Kongresszus helyét, idejét és a napirendeket. A meghívó elektronikus úton – visszaigazolható módon –- is kiküldhető. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Kongresszus a HODOSZ székhelyétől eltérő helyszínen is tartható.
- Ha a Kongresszust nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Kongresszuson a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
- A Kongresszusi meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül a küldöttek az Elnökségtől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítéséről az Elnökség nem dönt vagy elutasítja, a Kongresszus a napirend elfogadása előtt külön dönt a kiegészítésről.
- Az Elnökség köteles a Kongresszust összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a HODOSZ vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi vagy a HODOSZ előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy a HODOSZ céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott Kongresszus köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a HODOSZ megszüntetéséről dönteni.
- A HODOSZ Kongresszusa kizárólagos jogkörrel:
a/ dönt a HODOSZ megszűnéséről,
b/ elfogadja, módosítja a HODOSZ Alapszabályát,
c/ megtárgyalja és jóváhagyja az Elnökség és a FEB beszámolóját, d/ meghatározza a HODOSZ céljait, feladatait, programját,
e/ dönt a Kongresszushoz benyújtott indítványokról, javaslatokról, a vitás ügyekről,
f/ dönt a HODOSZ elnökének, alelnökének, vezető tisztségviselőinek (az Elnökség tagjainak), a FEB elnökének és tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról,
g/ dönt a HODOSZ más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról, h/ dönt a nemzetközi és hazai szövetségi kapcsolatokról,
i/ dönt az alapítványok létrehozásáról, megszüntetéséről,
j/ dönt a Tiszteletbeli elnöki cím adományozásáról és visszavonásáról, k/ elbírálja a tag kizárása elleni fellebbezését.
- A 14/2/a) pontban rögzített szabálytól eltérően az Alapszabály módosításához a jelenlévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A HODOSZ céljainak módosításához, a HODOSZ megszűnéséről, egyesülésről és szétválásról szóló döntéshez az összes küldött háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata (minősített többség) szükséges.
- A kongresszus szavazati joggal rendelkező küldöttei:
- valamennyi alapszervezet képviseletében 1-1 fő,
- alapszervezetenként minden további 100 fő tag után 1-1 fő,
- a HODOSZ Elnöksége és a FEB tagjai.
A kongresszus tanácskozási jogú résztvevői:
- jogsegélyszolgálat vezető,
- a kongresszusi munkabizottságok küldöttnek nem választott tagjai,
- a HODOSZ Európáért Alapítvány elnöke,
- a HODOSZ munkatársai,
- a HODOSZ Elnöksége által meghívottak.
- A Kongresszus szavazati jogú küldöttje jogosult a Kongresszuson részt venni, szavazati jogát személyesen gyakorolni, a Kongresszus rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Kongresszus meghívottja jogosult a Kongresszuson részt venni, a Kongresszus rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
A Kongresszusra megválasztott küldöttek mandátuma öt évre szól, felmentésük, visszahívásuk, beszámoltatásuk választóik joga.
A kongresszus legalább évente egyszer ülésezik.
- Soron kívüli Kongresszust össze kell hívni, ha az alapszervezetek, vagy ha az érvényes mandátummal rendelkező Kongresszusi küldöttek 25 %-a ezt írásban kéri a napirend megjelölésével.
Ebben az esetben el lehet térni a 2 hónappal előbbi összehívási határidőktől.
- A Kongresszus egyszerű többséggel hozott döntéssel zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen csak a kongresszusi mandátummal rendelkező küldöttek és a jegyzőkönyvezető lehetnek jelen.
- A Kongresszus maga állapítja meg ügyrendjét. Dönt az Elnökség által javasolt napirendek elfogadásáról, a Kongresszust levezető elnökök megválasztásáról, a Jelölő Bizottság, a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedő Bizottság vezetőiről és tagjairól, a jegyzőkönyvvezető személyéről és a jegyzőkönyv hitelesítőkről. A Kongresszus határozatképes, ha ülésén a küldöttek több mint a fele jelen van. A határozatképességet a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedő Bizottság állapítja meg, s erről jelentést tesz a Kongresszusnak.
- Amennyiben a Kongresszus nem határozatképes, 5 nap elteltével, legkésőbb 30 napon belül ismét össze kell hívni. Ekkor az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek létszámától függetlenül a Kongresszus határozatképes.
- A Kongresszus a jelenlévő küldöttek egyszerű többségi szavazatával hozza meg döntéseit.
- A Kongresszus által választandó országos tisztségviselők és testületek tagjai jelölésének és választásának szabályai:
a/ A kongresszuson jelölési joga a Jelölőbizottságnak és a küldötteknek van. A Kongresszusi küldött a jelölés során, annak lezárásáig tehet személyi javaslatot.
b/A Kongresszus által választandó országos szintű tisztségre, testületi tagságra az jelölhető, aki a HODOSZ valamely alapszervezetének tagja, elfogadja a HODOSZ Alapszabályát, írásban nyilatkozik az adott tisztségre, testületi tagságra történő jelölés elfogadásáról.
c/A többes jelölés elve alapján egy-egy tisztségre több jelölt is állítható. A jelölés nyílt szavazással történik. Jelölt az lesz, aki a jelenlévő kongresszusi küldöttek nyílt szavazatának egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta. A nyílt szavazás a küldöttigazolvány felemelésével történik.
d/A választás menete:
- az első fordulóban az elnök, Felügyelőbizottsági elnök,
- a második fordulóban az alelnök,
- harmadik fordulóban legfeljebb 9 elnökségi tag, legfeljebb 2 Felügyelőbizottsági tag megválasztása.
Az elnök, alelnök és a Felügyelőbizottsági elnök többes jelölése esetén a jelölés lezárása után meg kell tartani a választást azért, hogy a vesztes jelölt megmérettethesse magát az egyéb pozícióra történő jelölés és választás során is.
Ha nincs többes jelölés, akkor az első és a második forduló összevonható.
e/A jelöltekről a kongresszus titkos szavazással dönt. Az elfogadott jelölteket a szavazólapra a támogatottságuk sorrendjében kell felvenni. Szavazategyenlőség esetén a jelölés sorrendje dönt.
A titkos szavazás szavazólapon történik, melynek átvételét a küldöttek aláírásukkal igazolják.
f/Megválasztottnak – a választás első menetében – az a jelölt tekinthető, aki a jelenlévő küldöttek egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta. Az elnök, alelnök és FEB elnök választása esetében, ha egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a választás második menetében az a két jelölt vehet részt, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az elnök, alelnök és FEB elnök választása esetében, ha második menetben sem kapta meg egyik jelölt sem az egyszerű többséget, akkor a harmadik menetben az a jelölt tekinthető a megválasztottnak, amelyik a több szavazatot kapta.
g/A további testületi tagok esetében, ha a választás az első fordulóban nem hoz eredményt, azt folytatni kell, amíg az Alapszabály által meghatározott létszám ki nem alakul. A választás második fordulójában legalább annyi jelöltet kell állítani, mint amennyi a megválasztandónak meghatározott, illetve az első fordulóban már megválasztott tisztségviselők létszámának a különbsége. Ilyen esetben is elsőként a Jelölőbizottság, majd a küldöttek tehetnek személyi javaslatot.
65.A mandátum lejárta előtt megüresedő testületi tagságra választott új elnök, alelnök vagy elnökségi tag mandátuma az eredeti elnöki, alelnöki, elnökségi tagi mandátum lejártáig tart. Ezt a szabály kell alkalmazni a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai esetén is.
66.A kongresszusi jegyzőkönyv hangfelvétellel készül, amelyet öt évig meg kell őrizni. A felvétel alapján rövidített jegyzőkönyvi kivonat készül, amelyet a kongresszus által megválasztott hitelesítők ellenjegyeznek. A rövidített jegyzőkönyvek megküldésre kerülnek a HODOSZ alapszervezetek részére.
A rövidített jegyzőkönyv tartalmazza a kongresszus megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnökök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott küldöttek, továbbá a meghívott személyek nevét; valamint a határozatképességének megállapításához szükséges adatokat, napirendjének megállapítását, a hozzászólások összegzését, a Kongresszus által meghozott határozatokat, a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.
67.Bármely küldött – kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés vagy megtévesztés volt az oka – valamint a Felügyelőbizottság tagja a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól a Kongresszus által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A határozat meghozatalától számított egyéves határidő elteltével eljárás nem kérhető.
68.A Kongresszus a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti.
C/2. ELNÖKSÉG
- Az Elnökség a HODOSZ ügyintéző szerve. Tagjainak létszáma 11 fő.
Meghatározott kérdésekben képviseli a HODOSZ szervezeteket az állami, katonai-gazdasági, civil szervek, szervezetek, vezetők előtt, az országos szakszervezeti szövetségekben, valamint a nemzetközi kapcsolatokban.
- Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
a/ a HODOSZ napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b/ a beszámolók előkészítése és azoknak a Kongresszus elé terjesztése;
c/ az éves költségvetés elkészítése és annak a Kongresszus elé terjesztése;
d/ a HODOSZ vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Kongresszus hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e/ a HODOSZ Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), a Gazdálkodási és Pénzkezelési Szabályzata (GPSZ) és más szabályzatok elfogadása;
f/ a HODOSZ jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
g/ a Kongresszus összehívása, a tagság és a HODOSZ szerveinek értesítése; h/ az összehívott Kongresszus napirendi pontjainak meghatározása;
i/ részvétel a Kongresszuson és válaszadás a HODOSZ-szal kapcsolatos kérdésekre; j/ a tagság nyilvántartása;
k/ dönt a tagdíjmegosztás arányáról;
l/ dönt az elnök, alelnök és a FEB elnökének díjazásáról, tiszteletdíjáról,
m/ elemzi a HODOSZ szervezetek munkáját, segíti tevékenységüket, felhatalmazásukkal végzi érdekvédelmi munkáját;
n/ elbírálja a hozzá benyújtott panaszokat, beadványokat;
o/ munkáltatói jogot gyakorol a HODOSZ vezető tisztségviselői vonatkozásában, ha a vezető tisztségviselő a HODOSZ-szal munkaviszonyban áll;
p/ az alapítványok kuratóriumi tagjainak, elnökeinek és felügyelőbizottsági tagjainak megválasztása;
r/ állandó és eseti munkabizottságok létrehozása;
s/ a HODOSZ határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; t/ a HODOSZ működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
u/ a HODOSZ-t érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;
v/ a választott tisztségviselők jogvédelmének ellátása;
w/ döntés a HODOSZ által delegált, vagy a HODOSZ-t képviselő személyekről;
z/ a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más HODOSZ szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
x/ a választott könyvvizsgáló megbízása, visszahívása és díjazásának megállapítása; y/ a végelszámoló kijelölése.
- Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Az összehívás a HODOSZ elnökének feladata, akadályoztatása esetén a testületet az alelnök hívja össze. Az Elnökség összehívásáról a testület tagjait az ülés előtt legalább 14 nappal írásban értesíteni kell, megküldve részükre az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben az elnök rövidebb határidővel is összehívhatja az ülést. A meghívó elektronikus úton – visszaigazolható módon is kiküldhető. A testület a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.
Soron kívüli ülést kell összehívni, ha ezt az Elnökség tagjainak 25%-a, vagy a FEB a napirend megjelölésével kéri.
- Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 5 nap elteltével, legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, amely ekkor az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek létszámától függetlenül határozatképesnek minősül.
Az Elnökség döntéseit a jelenlévő tagok szavazatának egyszerű többségével hozza.
- Az Elnökség döntéseit ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Az ülés nélküli határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének az Elnökség tagjainak részére, elektronikus levélben történő megküldésével kezdeményezi. Az Elnökség tagjai a tervezet kézhezvételétől számított öt napon belül küldhetik meg szavazatukat az elnök részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés megtartása esetén.
Ha az Elnökség tagjainak legalább egynegyede az ülés megtartását kívánja, az Elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha az Elnökség valamennyi tagjának szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és három napon belül közli az Elnökség tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
- Az Elnökség ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható (interneten történő videokonferencia vagy web-konferencia). Erre az elnök előzetes értesítés alapján hívja meg a testület tagjait. Az elektronikus hírközlő eszközök (számítógép PC, laptop, okos-telefon, táblagépek) használata során – a tagok azonosítása érdekében – az elnök által megadott jelszóval történik a bejelentkezés, emellett biztosítani kell a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.
- Az Elnökség üléseiről emlékeztető készül. Az emlékeztetőt az emlékeztető készítője és a HODOSZ elnöke írja alá. Az Elnökség a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti.
- Az Elnökség által hozott jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütköző határozattal szemben az elnök, az alelnök, az Elnökség tagjai – kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés volt az oka – illetve a Felügyelőbizottság elnöke a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben írásban jogorvoslati kérelmet terjeszthet a Kongresszus elé. A jogorvoslati kérelmet a HODOSZ elnökéhez, az elnök jogorvoslati kérelme esetén az alelnökhöz kell benyújtani. A jogorvoslati kérelem a határozat végrehajtását nem gátolja, az Elnökség azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A jogorvoslati kérelemről az annak előterjesztését követő első Kongresszus határoz. A határozat meghozatalától számított 3 hónapos határidő elteltével eljárás nem kérhető.
- Az Elnökség a tisztségviselőkön keresztül irányítja a szakapparátus tevékenységét. Véleményezi a vezetők, munkatársak kinevezését és felmentését.
C/3. A HODOSZ vezető tisztségviselői:
- elnök,alelnök,az Elnökség tagjai.
A vezető tisztségviselők közül a HODOSZ képviseletét önállóan csak az elnök és az alelnök gyakorolja. Esetenkénti képviseleti megbízást csak az elnök vagy az alelnök adhat.
- A HODOSZ elnökét és alelnökét, az Elnökség tagjait a kongresszus öt évre választja titkos szavazással,
- A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselő vezetési tevékenységét személyesen és a HODOSZ érdekének megfelelően köteles ellátni.
- Ha a vezető tisztségviselő szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A vezető tisztségviselő nem köteles az okozott kárt megtéríteni, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
- Ha a HODOSZ vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a HODOSZ-szal egyetemlegesen felel.
- A HODOSZ elnökévé, alelnökévé, illetve az Elnökség tagjává olyan tagsági viszonnyal rendelkező nagykorú személy választható meg, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
84 Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
- Két elnökségi ülés között az elnök gyakorolja az Elnökség jogait, továbbá a szakapparátus tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogokat.
Az Elnök gyakorolja a HODOSZ Európáért alapítvány alapító jogait; Az elnök távollétében az alelnök gyakorolja jogait!
- A HODOSZ választott vezető tisztségviselőinek megbízatása megszűnik: a/ lemondással,
b/ visszahívással. Ebben az esetben a Kongresszust 60 napon belül össze kell hívni; c/ halálával;
d/ a megbízatás lejártával;
e/ a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f/ a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
- A Tiszteletbeli Elnöki cím visszavonásig érvényes, a visszavonásra a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A Tiszteletbeli Elnök csak tanácskozási joggal rendelkezik.
D/ FELÜGYELŐBIZOTTSÁG (FEB) ÉS A PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGOK
- A Felügyelőbizottság (FEB) az elnökből és legfeljebb két tagból áll. A FEB feladata a HODOSZ szerveinek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a testületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A FEB tagjai a FEB munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
- A FEB elnökét és tagjait a Kongresszus választja meg 5 évre titkos szavazással. A testület saját hatáskörben elnökhelyettest választhat.
- A FEB elnöke és tagjai nem lehetnek tagjai az Elnökségnek. A FEB tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a FEB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a HODOSZ vezető tisztségviselője.
- A Felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- A FEB gazdálkodással kapcsolatos feladata:
a/ előzetesen véleményezi a HODOSZ költségvetésének tervezetét, annak év közbeni módosítását, a nem tervezett jelentősebb kiadások indokoltságát, a gazdálkodásról készített időszakos és éves beszámolókat,
b/ ellenőrzi az anyagi eszközök takarékos felhasználását, c/ őrködik a HODOSZ tulajdon felett,
d/ folyamatosan vizsgálja a HODOSZ gazdálkodását. A FEB a HODOSZ irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a HODOSZ munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a HODOSZ fizetési számláját, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja,
e/ vizsgálatot tart minden esetben, ha a gazdálkodással kapcsolatosan panasz, bejelentés érkezik. A vizsgálat eredményéről tájékoztatja az intézkedésre jogosult személyt, illetve testületet, továbbá a bejelentőt,
f/ ellenőrzéseiről és azok tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget, a HODOSZ elnökét és az esetleges szabálytalansággal kapcsolatban javaslatot tesz, és határidőt szabhat.
- A Felügyelőbizottságot a tapasztalt hiányosságok tekintetében intézkedési jog nem illeti meg, de jogsértés vagy az Alapszabály ellenes tevékenység, intézkedés észlelése esetén erre haladéktalanul fel kell hívnia a HODOSZ elnökének figyelmét. Ha e felhívás eredménytelen marad vagy az eset súlya, jellege egyébként is indokolja, a FEB kezdeményezheti az Elnökség vagy a Kongresszus rendkívüli ülésének összehívását.
- A FEB tevékenységéről a Kongresszusnak köteles beszámolni, a Kongresszus elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját ismertetni.
- A FEB maga készíti el ügyrendjét. Az üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A FEB határozatait ülés tartásával, a jelenlévők többségével hozza.
- A FEB tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a HODOSZ-nak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a HODOSZ-szal szemben.
- Az alapszervezetek gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságok (PEB), pénzügyi ellenőrök látják el. Pénzügyi Ellenőrző Bizottságokat, pénzügyi ellenőröket választói rendezvényeken kell az alapszervezeteknél megválasztani.
- A PEB, illetőleg pénzügyi ellenőr az azonos szintű szakszervezeti szerv mellett működő önálló testület, vagy személy. Munkájáról választóinak számol be.
- A PEB tagjai sorából elnököt és elnökhelyettest választ. A bizottság elnökét - tanácskozási joggal - meg kell hívni a képviseleti, és irányító testületek üléseire.
A PEB, illetve a pénzügyi ellenőr a mozgalmi munka segítése, anyagi alapjainak a tagság érdekében történő hatékonyabb felhasználása céljából:
- ellenőrzi a feladatok megvalósítására tervezett anyagi eszközöknek takarékos és szabályos felhasználását;
- vizsgálatot tart minden esetben, ha bármely HODOSZ tagtól a gazdálkodással, vagy a vagyontárgyak kezelésével kapcsolatban észrevétel, panasz érkezik.
- A vizsgált szerv a PEB, illetve pénzügyi ellenőr javaslataira köteles választ adni, a hiányosságok megszüntetésére pedig intézkedést tenni.
A különböző szintű PEB-ek, illetve pénzügyi ellenőrök egymásnak nem alárendelt testületek, illetve személyek.
A HODOSZ mellett működő FEB az alapszervezetek Pénzügyi Ellenőrző Bizottságait és pénzügyi ellenőreit ajánlásokkal és tanácsokkal rendszeresen segíti. A PEB elnöke, elnökhelyettese, tagjai, valamint a pénzügyi ellenőr nem lehetnek a párhuzamos képviseleti, és irányító szervek tagjai.
V.
A HODOSZ pénzügyi alapja és gazdálkodása
- A HODOSZ pénzügyi alapja a tagdíjakból, valamint az egyéb bevételekből áll. A tagdíj mértéke a havi bruttó illetmény, munkabér, táppénz 0,7 százaléka.
- A jövedelemmel nem rendelkező munkanélkülivé vált, valamint a munkáltató által engedélyezett fizetés nélküli szabadságon lévő tagok tagdíjfizetés alól mentesülnek.
A nyugdíjba vonult tagok tagdíja kedvezményes, melynek mértékét a GPSZ tartalmazza.
- A HODOSZ tagjai - önkéntes alapon - magasabb mértékben is támogathatják a HODOSZ-t.
- A HODOSZ költségvetési támogatásokat, egyének és jogi személyek felajánlásait, illetőleg alapítványokat is igénybe vehet működéséhez a törvényesség betartásával és a nyilvánosság biztosításával. Azokból vagyont is képezhet.
- A HODOSZ az általa képviselt tagság támogatására külön alapot hozhat létre. Az elkülönített alap felhasználásáról a költségvetés elkészítésével egyidőben elszámol.
A tagdíjfizetés rendjét mértékét és a megosztás arányát az Elnökség az alapszervezetek előzetes véleménye alapján, az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg határozza meg.
- A HODOSZ szervek anyagi eszközeiket meghatározott időre szóló és a testületek által elfogadott költségvetés szerint használják fel. A gazdálkodás fő elve, hogy a bevételek mind nagyobb hányadát – közvetlen, avagy közvetett formában – a tagság érdekében hasznosítsák. A HODOSZ vagyonát, anyagi eszközeit a testületek kezelik, felelősek a takarékos gazdálkodásért, valamint a pénz- és anyagi eszközök célirányos felhasználásáért. A testületek éves beszámolóikban adnak számot a vagyoni és pénzeszközök törvényes, célszerű és takarékos felhasználásáról.
- A HODOSZ - céljai megvalósítására, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági vállalkozási, és befektetési tevékenységet is folytathat. A HODOSZ a céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
- A HODOSZ tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a HODOSZ tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
- A HODOSZ vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
VI.
A HODOSZ megszűnése
- A HODOSZ jogutódlással megszűnik, ha
- másik szakszervezettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesül,
- különválással több szakszervezetre szétválik.
- A HODOSZ jogutód nélkül megszűnik, ha
- a Kongresszus kimondja megszűnését,
- az arra jogosult szerv megszünteti.
VII.
Záró rendelkezések
- Ezen Alapszabály a HODOSZ működésének, szervezeti életének alapdokumentuma, amelyet a HODOSZ VI. kongresszusa fogadott el 2011. november 14-én, módosította a HODOSZ VII. kongresszusa 2015. november 09-én, valamint módosította a HODOSZ 2018. évi kongresszusa 2019. március 28-án.
- A HODOSZ szervezetek az Alapszabály alapján, sajátosságaiknak megfelelően készítik el (módosítják) saját működési szabályzatukat. A működési szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabályban foglaltakkal.
- Az Alapszabályban nem szabályozott egyéb kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
- Az Alapszabály az elfogadása napján lép hatályba.
Igazolom — a 2011, évi CLXXXI. tv. 38. § (2) bekezdésére figyelemmel - , hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szõvege megfelel az Alapszabály módosítások hatályos tanalmának. Az egyseges szerkezetbe foglalt Alapszabályban a módosítíísok vastagított betüvel kerültek jeliölésre.
