HODOSZ Alapszabály

HONVÉDSÉGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE ALAPSZABÁLYA

Jóváhagyta a HODOSZ VII. Kongresszusa 2015. november 09-én.
A Fővárosi Törvényszék 2016. 03. 16-án 13.Pk.61.073/1989/26. számú végzésével bejegyezte.
Módosította a HODOSZ Kongresszusa 2019. március 28-án.

A Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban: HODOSZ) érdekvédelmi, érdekképviseleti, önsegélyező és szociális (üdültetési) feladatot is ellátó egyesület. A HODOSZ a Honvédelmi Minisztériumhoz (továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédséghez (továbbiakban MH) kötődő honvédségi kormánytisztviselők, köztisztviselők, munkavállalók, közalkalmazottak, honvédelmi alkalmazottak a HM érdekeltségű gazdasági és egyesületi, alapítványi szervezetnél dolgozók, az e területekről (jogelődjeitől) kivált nyugdíjasok, munkanélküliek és ezek szakszervezeti szerveződéseinek önkéntes, egyenrangú tömörülése.

A HODOSZ-ban tömörülők a közös célok megvalósítására, a tagok társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális érdekeinek védelmére és képviseletére, az egységes fellépésben rejlő erő kihasználására hozták létre szervezetüket. Együttműködésük alapja a HM-hez, az MH-hoz és feladataihoz való kötődés.

A HODOSZ érdekelt a magyar szakszervezeti mozgalom egységének (akcióegységének) létrehozásában, a tagsága érdekeit makroszinten képviselő szövetség működtetésében.

Érdekelt abban, hogy a munkáltatók és a munkavállalók munkaügyi kapcsolatai, elsősorban az országos, ágazati (szakmai) és a helyi érdekegyeztető rendszerekben rendeződjenek.

Szövetségre lép és együttműködik mindazokkal, akik képesek és készek a HODOSZ tagság érdekeit támogatni.

I.

Általános meghatározások

1. A szakszervezet neve:

Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (rövidítése: HODOSZ)

2. A HODOSZ az MH-nál dolgozó közalkalmazottaknak, honvédelmi alkalmazottaknak a HM kormánytisztviselőinek, köztisztviselőinek, munkavállalóinak, a részben vagy egészben HM tulajdonú gazdasági társaságok, valamint a honvédelem érdekében szolgáltatást nyújtó költségvetési szervek, gazdasági társaságok, honvédségi pénztárak és alapítványok, érdekvédelmi szervezetek munkavállalóinak, ezen szervezetek nyugdíjasainak, munkanélkülivé vált tagjainak érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó ágazati-szakmai szakszervezet jogállásával rendelkező, országos, önálló egyesület, az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet.
3. A HODOSZ az állami, politikai és más civil szervezetektől, egyesülettől független, önálló jogi személy, tevékenységét a hatályos magyar jogszabályok alapján, ALAPSZABÁLYA szerint fejti ki. A HODOSZ a Közalkalmazottak Szakszervezete Néphadseregi Bizottsága jogutódja.
4. A HODOSZ országos szerv, székhelye: 1087 Budapest Kerepesi út 29/b.
5. A HODOSZ alapítási éve: 1989.
6. A HODOSZ címere: fehér alapon kék betűkkel köralakban írt felirat: "Honvédségi Dolgozók Szakszervezete 1989", a címer közepén kék színnel rajzolt, 3 mezőre osztott pajzs, mögötte egymást keresztező két karddal.
7. A HODOSZ-nak a HODOSZ címert ábrázoló kör alakú pecsétje van.

II.

A HODOSZ működésének alapelvei és céljai

8. A HODOSZ működésének alapelvei: a demokrácia, a szolidaritás és a szövetségi elv. Ezen belül:
   • folyamatos közmegegyezésen alapuló cselekvési egységre törekszik;
   • biztosítja a kisebbségi érdekek képviseletét és védelmét;
   • garantálja a tagság és szerveződéseinek egyenjogúságát.
9. A HODOSZ tevékenysége során nyíltságra, nyilvánosságra, a tagság rendszeres, folyamatos és széleskörű tájékoztatására törekszik. Testületeinek ülései nyilvánosak a tagok számára.
10. A HODOSZ testületei választással jönnek létre. A testületek működőképesek, amíg megválasztott tagjainak létszáma eléri létszámuk kétharmadát.
11. A HODOSZ minden tagja választó és egyben választható.
12. Bármely választott HODOSZ tisztségviselő felmenthető, ha vállalt kötelezettségének nem tud, vagy nem akar eleget tenni. Vissza kell hívni, ha tisztsége ellátására érdemtelenné vált.

A felmentést vagy visszahívást bármely

• HODOSZ tag, tisztségviselő,
• választott testület vagy annak tagja, kezdeményezheti.

A tisztségviselő felmentésére, visszahívására az őt megválasztó fórum jogosult.

13. A HODOSZ szervezeteinek képviseleti testületei, fórumai, ügyintéző és irányító szervei vannak.

a/Képviseleti testületek:

• • kongresszus, mely a döntéshozó szerv
  • bizalmi testületek
  • munkahelyi vezetői testület b/ Fórumok:
  • országos titkári értekezlet
  • taggyűlés
  • szakszervezeti csoport értekezlet c/ Ügyintéző szervek:
  • Elnökség, mely az ügyvezető szerv d/ Irányító szervek
  • szakszervezeti bizottság.

14. A határozatképesség és határozathozatal
    1. Határozatképesség:

A HODOSZ képviseleti testületeinek, fórumainak, ügyintéző és irányító szervének ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

Határozatképtelenség esetén az ülést 5 nap elteltével, legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, amely ekkor az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek létszámától függetlenül határozatképesnek minősül. Ezt a meghívóban közölni kell.

1. 2. Határozathozatal:

a/ A HODOSZ képviseleti testületei, fórumai, ügyintéző és irányító szervei érvényes döntéseiket a jelenlévő tagok szavazatának egyszerű többségével hozzák.

b/ A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

c/ Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

d/ A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

e/ A szavazati jog gyakorlásának feltétele az érvényes HODOSZ tagság, tanácskozáson a személyes jelenlét, ezen kívül a testületi ülésen a testületi tagság, távszavazáskor az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható személyazonosság.

f/ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki nem HODOSZ tag;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
  • vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben, kivéve a tisztségviselők megválasztásáról való döntést.

III.

A tagsági viszony, a tagok jogai és kötelezettségei

15. A HODOSZ tagjai lehetnek:

• A HM-nél és MH-nál dolgozó kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak,

honvédelmi alkalmazottak és munkavállalók.

• A katonai oktatásban és a honvéd egészségügyben dolgozó közalkalmazottak,honvédelmi alkalmazottak.
• A részben vagy egészben HM tulajdonú gazdasági társaságok dolgozói.
• A honvédelem érdekében szolgáltatást nyújtó költségvetési szervek, gazdasági és közhasznú szervezetek dolgozói.
• A HODOSZ, valamint a HM-mel és az MH-val együttműködő egyesületek, alapítványok alkalmazottai.
• A fenti szervektől munkanélkülivé vált vagy nyugdíjba vonult dolgozó.

16. HODOSZ tagsági viszony keletkezhet:
    • alapító tagsággal;
    • belépéssel.

17. A HODOSZ-ba történő belépés önkéntes, írásos nyilatkozattal történik. A felvételt az alapszervezet szakszervezeti bizottsága hagyja jóvá a nyilatkozat átvételét követő 30 napon belül.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

A HODOSZ tag jogai

18. Érdekeinek képviseletét és védelmét igényelheti HODOSZ bármely képviseleti testületétől, ügyintéző szervétől és tisztségviselőjétől.
19. Részt vehet a HODOSZ képviseleti testületeinek, irányító, ügyintéző szerveinek választásában.
20. Megválasztható a HODOSZ bármely testületébe és tisztségére.
21. Személyesen vagy képviselője útján részt vehet a szakszervezeti munkában, a határozatok meghozatalában, végrehajtásuk ellenőrzésében és értékelésében.
22. Véleményét - személyesen vagy képviselője útján - a HODOSZ bármely fórumán korlátozás nélkül kifejtheti, képviselheti.
23. Javaslattal, beadvánnyal, panasszal fordulhat az alapszervezete és a HODOSZ képviseleti, irányító, ügyintéző testületéhez, azok tisztségviselőihez, amelyre 30 napon belül érdemi választ kell kapnia.
24. Igénybe veheti a HODOSZ és szövetségesei intézményes és rendkívüli szolgáltatásait, juttatásait, kedvezményeit.
25. Kiemelkedő szakszervezeti munkájáért HODOSZ kitüntetésben vagy más erkölcsi, anyagi elismerésben részesülhet.
26. Megismerheti az alapszervezete pénzügyi helyzetét, gazdálkodását, valamint választott tisztségviselői révén tájékozódhat a HODOSZ vagyoni helyzetéről.
27. Együttműködhet,   és    szolidaritást    vállalhat    tagtársaival    a    szakszervezeti    célok megvalósításáért, a HODOSZ és a szakszervezeti mozgalom erősítéséért.

A HODOSZ tag kötelességei

28. A tagdíjfizetési rend szerint a HODOSZ tagsági díj havi, rendszeres fizetése.
29. Elvégezni az önként vállalt szakszervezeti feladatokat.
30. Megismerni és betartani a HODOSZ Alapszabályát.
31. Nem veszélyeztetheti a HODOSZ céljának megvalósítását és a HODOSZ tevékenyégét.

A HODOSZ tagság folyamatossága

32. Ha a tag munkahelyet változtat, a HODOSZ alapszervezetek között őt át kell igazolni, ha ezt - 3 hónapon belül - a tag az új munkahelyen kéri.

A HODOSZ tagság megszűnik

33. a/ a HODOSZ megszűnésével; b/ a tag halálával;

c/ automatikusan: - amennyiben az I. fej. 2. pontjában felsorolt szervezeteknél létesített munkajogviszonya megszűnik, és új munkaviszonyt létesít a hivatkozott pont hatályán kívül eső munkáltatóval.

A HODOSZ tagság megszüntethető

34. a/ Kilépéssel (a kilépési szándékot írásban az alapszervezet titkárával kell közölni);

34. b/ Törléssel (felmondással) az alapszervezet vezető szervének határozatával, amennyiben önhibájából 3 hónapnál hosszabb ideig tagdíját nem fizeti. A felmondásról a tag alapszervezete vezetősége harminc napos felmondási idővel dönt;

34. c/ Kizárással az alapszervezet vezető szervének, illetve választott tisztségviselő esetében az őt megválasztó fórumnak határozatával.

• A kizárás alapjául kizárólag az Alapszabályt vagy Kongresszus határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartás vehető figyelembe.
• A kizárásról való döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett tagnak, hogy védekezését a kizárását tárgyaló ülésén előadhassa.
• A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
• A kizárást kimondó döntés felülvizsgálatát az érdekelt – a kizáró határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – a soron következő Kongresszustól kérheti. A felülvizsgálati kérelem a kizárási döntés jogkövetkezményei tekintetében nem halasztó hatályú.

IV.

A HODOSZ szervezeti felépítése

35. A HODOSZ szerveződési formái:

A/Alapszervezetek (Munkahelyi és területi szervezetek, szakszervezeti bizottságok) B/ Országos értekezlet

C/ Képviseleti testületek (Kongresszus, Elnökség, bizalmi testület, munkahelyi vezető testület)

D/ Ellenőrző szervek (Felügyelőbizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottságok).

A/ ALAPSZERVEZETEK

36. Az alapszervezetek önállóan működő, a tagság érdekeit védő, munkavállalói érdekképviselő, döntéseket hozó szervezetek, a HODOSZ szervezeti alapegységei.

Az alapszervezet a tagság akaratából jön létre, megalakulását és megszüntetését a HODOSZ Elnökségének kell bejelenteni, amely e tényt rögzíti.

37. Alapszervezet létrehozható:

•   minden az Alapszabály I. fejezet 2. pontjában felsorolt munkahelyeken, valamint a nyugdíjas szakszervezeti tagok számára;
• ahol a tagság – közvetlenül vagy közvetve – részt vehet a mozgalom mindennapos munkájában, a demokratikus jogok gyakorlásában.

Alapszervezet munkahelyi és területi elven hozható létre.

38. A jogi személyiséggel rendelkező tagra vonatkozó külön szabályok

a/A HODOSZ tagja lehet nyilvántartásba vett, jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet vagy nyilvántartásba vett HODOSZ alapszervezet is, amely a HODOSZ célkitűzéseivel egyetért, az HODOSZ Alapszabályát, a Kongresszus és az Elnökség döntéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagdíj megfizetését vállalja.

b/A nyilvántartásba vett szakszervezet belépési nyilatkozatát a HODOSZ elnökének nyújtja be.

c/ A belépési nyilatkozat tartalmazza a belépni kívánó szakszervezet nevét, székhelyét, a nyilvántartó bíróság megjelölését és nyilvántartási számát, képviselőjének nevét, tisztségét, telefonszámát és elektronikus levélcímét. A belépési nyilatkozathoz mellékelni kell a nyilvántartott szervezet hatályos Alapszabályát is.

d/A belépni kívánó szervezet taglétszámát a FEB ellenőrzi, ennek lehetőségét a belépni szándékozónak biztosítani kell. Ennek alapján kell megállapítani a Kongresszusra válaszható küldöttek számát. A tagszervezet természetes személy tagja a HODOSZ tisztségviselőjévé is választható.

e/A nyilvántartott szervezet a tagdíjnak HODOSZ-t illető részét a HODOSZ központi számlájára utalja, az ezen kívüli tagdíjbevétellel a jogszabályok és saját szabályai szerint gazdálkodik.

f/A nyilvántartott szervezet belépési nyilatkozatát az Elnökség fogadja el vagy utasítja el. Elutasítás esetén az Kongresszushoz lehet írásban fellebbezni.

39. Alapszervezeti formák:

Munkahelyi elven az egy munkáltatóhoz tartozó tagság alakíthat alapszervezetet. Működése három formában történhet. (A/1. A/2. A/3.)

Területi elven a több munkáltatóhoz tartozó tagok, elsősorban a munkáltatói felépítést követve, vagy a HODOSZ szintjén alakíthatnak alapszervezetet (A/4.). Az egyes szervezeteknél a bizalmi a HODOSZ munkahelyi képviselője.

40. A/1. Munkahelyi alapszervezet:

Létrehozható, ahol a tagság egyszerre és egyidőben összehívható, legmagasabb fóruma a taggyűlés.

41. A taggyűlés hatásköre:

• Megválasztja a szakszervezeti bizottságot annak elnökét és titkárát a pénzügyi ellenőrző bizottságot (pénzügyi ellenőrt), a HODOSZ kongresszusára a küldötteket. (Ha nem választ elnököt, akkor titkárhelyettest kell választania.)
• Választhat állandó munka- és rétegbizottságokat.
• Beszámoltatja az általa megválasztottakat a végzett munkáról, meghatározza a soron lévő feladatokat.
• Felmenti, visszahívja az általa választottakat, kiegészíti a testületeit (bizottságait).
• Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat, felelős azok érvényesítéséért. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a különböző alapszervezeti szabályzatok és a munkahelyi normatív szabályzatok jóváhagyása.
• A taggyűlést szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni a taggyűlést a tagság 25 %-ának kérésére.

A taggyűlés irányító szerve a szakszervezeti bizottság (SZB).

42. A szakszervezeti bizottság feladata és hatásköre:

• Az SZB két taggyűlés közötti időszakban a taggyűlés határozatai alapján, a HODOSZ állásfoglalásainak, irányelveinek figyelembevételével szervezi, segíti, irányítja és ellenőrzi az alapszervezet munkáját. Tevékenységéről rendszeresen beszámol a tagságnak, tájékoztatást ad a HODOSZ Elnökségének. Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat.
• Védi az alapszervezet tagságának érdekeit, képviseli a dolgozókat az állami, a katonai, gazdasági vezetők és a HODOSZ testületei előtt.
• Felelős az taggyűlések előkészítéséért, összehívásáért és működtetéséért.
• Üléseit szükség szerint tartja.

43. A/2. Munkahelyi alapszervezet:

Azokban az alapszervezetekben, ahol a tagság nagy létszáma, munkahelyük tagoltsága, vagy munkarendjük miatt egyszerre és egy időben nem hívható össze, ott olyan munkahelyi alapszervezet működhet, melynek legmagasabb képviseleti testülete a bizalmiak testülete (BT).

A   BT   közvetlen    választás   útján    -   a   bizalmiak    (esetleg helyetteseik), főbizalmiak megválasztásával - jön létre.

Tagjai: - bizalmiak

- főbizalmiak (esetleg helyetteseik).

Amennyiben a bizalmiak magas száma nem teszi lehetővé a hatékony működést, a testület a bizalmiak küldötteiből is megalakulhat. E testületek létszámát a helyi választó értekezleteken a tagság dönti el.

44. A bizalmi testület feladata és hatásköre:
    • A BT védi az alapszervezet tagságának érdekeit, képviseli a dolgozókat az állami, a katonai, gazdasági vezetők, illetve a HODOSZ testületek előtt.
    • Évente beszámol a bizalmiak (küldöttek) útján a tagságnak.
    • Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat, felelős azok érvényesítéséért.
    • Felmentheti, visszahívhatja a választott tisztségviselőket.
    • A BT évente két alkalommal, illetve szükség szerint ülésezik, össze kell hívni a tagság 25 %-ának kérésére.
45. • A BT választja meg a munka- és rétegbizottságokat, más tisztségviselőket.
    • Megválasztja az SZB-t, mely a BT irányító szerve, az SZB elnökét és titkárát (akik egyben a BT tisztségviselői is), a pénzügyi ellenőrző bizottságot, valamint a HODOSZ kongresszusára a küldötteket.
46. A szakszervezeti bizottság feladata és hatásköre:
    • Az SZB a képviseleti testület két ülése közötti időszakban koordinálja, szervezi, ellenőrzi az alapszervezet munkáját, munkájáról rendszeresen beszámol választóinak. (BT-nek)
    • Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat, felelős azok érvényesítéséért.
    • Védi a tagság érdekeit, képviseli a dolgozókat az állami, katonai, gazdasági vezetők, illetve a HODOSZ testületek előtt.
    • Felelős a BT ülés előkészítéséért, összehívásáért. Üléseit szükség szerint tartja.

46. A/3. Munkahelyi-területi alapszervezet:

Azokban a munkahelyi alapszervezetekben, ahol az adottságok szükségessé teszik, a tagság döntése alapján, munkahelyi-területi alapszervetek hozhatók létre.

Legmagasabb fóruma a taggyűlés, irányító szerve a szakszervezeti bizottság.

A munkahelyi-területi alapszervezetek a munkáltatói jogkör gyakorlója mellett munkahelyi vezető testületet (VT) működtetnek.

A munkahelyi vezető testület összetételét a létrehozó szervezetek határozzák meg, jellemzően az alapszervezeti titkárok, vagy elnökök (titkár-helyettesek) beválasztásával.

A munkahelyi vezető testület vezetője az a személy, aki a munkáltatói jogkör gyakorlójával tartja a kapcsolatot és mindezt a VT felhatalmazásával és a neki történő beszámolási kötelezettséggel végzi.

47. A/4. Önálló területi alapszervezet:

Több munkahely összefogásával megalakítható azokon a területeken, ahol  munkáltatói szinten alapszervezetet az érintettek nem tudnak, vagy nem akarnak létrehozni.

Legmagasabb képviseleti fóruma a bizalmiak testülete, irányító szerve a szakszervezeti bizottság.

A képviseleti fórum, és az irányító szerv feladata az, mint a munkahelyi alapszervezeteknél. Főbizalmi választható a szakszervezeti csoportok tevékenységének irányítására.

A főbizalmit (és helyettesét) a bizalmiak vagy a tagság közvetlenül összevont csoportgyűlésen választja. (A főbizalmi jogait távollétében a helyettes gyakorolja.)

Az összevont csoportgyűlésen a főbizalmi működési területén lévő szakszervezeti csoportok tagjai vesznek részt.

A főbizalmi munkájáról rendszeresen beszámol választóinak. Összefogja és segíti a bizalmiak és a szakszervezeti csoportok tevékenységét.

Gyakorolja a hatáskörébe utalt jogokat.

48. Szakszervezeti csoport

Az alapszervezetek legkisebb egysége a szakszervezeti csoport. Létrehozható minden olyan munkaterületen, szervezeti egységben, ahol ezt a tagok indokoltnak tartják. A csoport élén a bizalmi (helyettes) áll, akit a csoport választ. Működésének közvetlen demokratikus formája a tagok személyes részvételét biztosító csoportgyűlés.

A csoportgyűlés megvitatja a tagságot érintő lényeges kérdéseket és állást foglal ezekben. Véleményezi a szakszervezeti döntéseket, meghatározza az egyes tagok feladatait. Feladatokat szab a bizalmiak, rajtuk keresztül a HODOSZ testületeknek.

A bizalmi tagszervező és információs munkát végez, bonyolítja a belépéssel kapcsolatos ügyeket. Gondoskodik arról, hogy a tagok rendszeresen, a szabályoknak megfelelő mértékben fizessék tagdíjukat.

A bizalmit távolléte esetén a helyettes teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti.

Munkájáról évente, illetve rendszeresen beszámol a tagságnak, tájékoztatja a szakszervezeti bizottságot.

Az éves beszámoló alkalmával a csoport a bizalmit tisztségében megerősíti, vagy felmenti, illetve új bizalmit választ.

B/ ORSZÁGOS TITKÁRI ÉRTEKEZLET

49. Országos titkári értekezletet lehet összehívni, amennyiben az alapszervezetek egyidejű tájékoztatása és állásfoglalása szükséges a nem kizárólag kongresszusi döntést igénylő ügyekben.

Az értekezletet az Elnökség hívja össze.

Résztvevői az alapszervezetek titkárai, távollétük esetén az elnökök (titkár-helyettesek).

C/ KÉVISELETI TESTÜLETEK C/1. A KONGRESSZUS

50. A HODOSZ döntéshozó szerve a Kongresszus, amelyet a HODOSZ Elnöksége hív össze.

Időpontját és napirendjét a kongresszus előtt legalább 2 hónappal nyilvánosságra kell hozni. A Kongresszus döntéseit ülés tartásával hozza.

51. A szabályszerű összehívás a HODOSZ elnöke által kiküldött írásos meghívó alapján történik, amely tartalmazza a HODOSZ nevét, székhelyét, a Kongresszus helyét, idejét és a napirendeket. A meghívó elektronikus úton – visszaigazolható módon –- is kiküldhető. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Kongresszus a HODOSZ székhelyétől eltérő helyszínen is tartható.

52. Ha a Kongresszust nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A Kongresszuson a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

53. A Kongresszusi meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül a küldöttek az Elnökségtől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítéséről az Elnökség nem dönt vagy elutasítja, a Kongresszus a napirend elfogadása előtt külön dönt a kiegészítésről.

54. Az Elnökség köteles a Kongresszust összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a HODOSZ vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi vagy a HODOSZ előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy a HODOSZ céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott Kongresszus köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a HODOSZ megszüntetéséről dönteni.

55. A HODOSZ Kongresszusa kizárólagos jogkörrel:

a/ dönt a HODOSZ megszűnéséről,

b/ elfogadja, módosítja a HODOSZ Alapszabályát,

c/ megtárgyalja és jóváhagyja az Elnökség és a FEB beszámolóját, d/ meghatározza a HODOSZ céljait, feladatait, programját,

e/ dönt a Kongresszushoz benyújtott indítványokról, javaslatokról, a vitás ügyekről,

f/ dönt a HODOSZ elnökének, alelnökének, vezető tisztségviselőinek (az Elnökség tagjainak), a FEB elnökének és tagjainak megválasztásáról, visszahívásáról,

g/ dönt a HODOSZ más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról, h/ dönt a nemzetközi és hazai szövetségi kapcsolatokról,

i/ dönt az alapítványok létrehozásáról, megszüntetéséről,

j/ dönt a Tiszteletbeli elnöki cím adományozásáról és visszavonásáról, k/ elbírálja a tag kizárása elleni fellebbezését.

56. A 14/2/a) pontban rögzített szabálytól eltérően az Alapszabály módosításához a jelenlévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A HODOSZ céljainak módosításához, a HODOSZ megszűnéséről, egyesülésről és szétválásról szóló döntéshez az összes küldött háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata (minősített többség) szükséges.

57. A kongresszus szavazati joggal rendelkező küldöttei:

• valamennyi alapszervezet képviseletében 1-1 fő,
• alapszervezetenként minden további 100 fő tag után 1-1 fő,
• a HODOSZ Elnöksége és a FEB tagjai.

A kongresszus tanácskozási jogú résztvevői:

• jogsegélyszolgálat vezető,
• a kongresszusi munkabizottságok küldöttnek nem választott tagjai,
• a HODOSZ Európáért Alapítvány elnöke,
• a HODOSZ munkatársai,
• a HODOSZ Elnöksége által meghívottak.

58. A Kongresszus szavazati jogú küldöttje jogosult a Kongresszuson részt venni, szavazati jogát személyesen gyakorolni, a Kongresszus rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A Kongresszus meghívottja jogosult a Kongresszuson részt venni, a Kongresszus rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A Kongresszusra megválasztott küldöttek mandátuma öt évre szól, felmentésük, visszahívásuk, beszámoltatásuk választóik joga.

A kongresszus legalább évente egyszer ülésezik.

59. Soron kívüli Kongresszust össze kell hívni, ha az alapszervezetek, vagy ha az érvényes mandátummal rendelkező Kongresszusi küldöttek 25 %-a ezt írásban kéri a napirend megjelölésével.

Ebben az esetben el lehet térni a 2 hónappal előbbi összehívási határidőktől.

60. A Kongresszus egyszerű többséggel hozott döntéssel zárt ülést rendelhet el. A zárt ülésen csak a kongresszusi mandátummal rendelkező küldöttek és a jegyzőkönyvezető lehetnek jelen.

61. A Kongresszus maga állapítja meg ügyrendjét. Dönt az Elnökség által javasolt napirendek elfogadásáról, a Kongresszust levezető elnökök megválasztásáról, a Jelölő Bizottság, a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedő Bizottság vezetőiről és tagjairól, a jegyzőkönyvvezető személyéről és a jegyzőkönyv hitelesítőkről. A Kongresszus határozatképes, ha ülésén a küldöttek több mint a fele jelen van. A határozatképességet a Mandátumvizsgáló és Szavazatszedő Bizottság állapítja meg, s erről jelentést tesz a Kongresszusnak.

62. Amennyiben a Kongresszus nem határozatképes, 5 nap elteltével, legkésőbb 30 napon belül ismét össze kell hívni. Ekkor az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek létszámától függetlenül a Kongresszus határozatképes.

63. A Kongresszus a jelenlévő küldöttek egyszerű többségi szavazatával hozza meg döntéseit.

64. A Kongresszus által választandó országos tisztségviselők és testületek tagjai jelölésének és választásának szabályai:

a/ A kongresszuson jelölési joga a Jelölőbizottságnak és a küldötteknek van. A Kongresszusi küldött a jelölés során, annak lezárásáig tehet személyi javaslatot.

b/A Kongresszus által választandó országos szintű tisztségre, testületi tagságra az jelölhető, aki a HODOSZ valamely alapszervezetének tagja, elfogadja a HODOSZ Alapszabályát, írásban nyilatkozik az adott tisztségre, testületi tagságra történő jelölés elfogadásáról.

c/A többes jelölés elve alapján egy-egy tisztségre több jelölt is állítható. A jelölés nyílt szavazással történik. Jelölt az lesz, aki a jelenlévő kongresszusi küldöttek nyílt szavazatának egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta. A nyílt szavazás a küldöttigazolvány felemelésével történik.

d/A választás menete:

• az első fordulóban az elnök, Felügyelőbizottsági elnök,
• a második fordulóban az alelnök,
• harmadik fordulóban legfeljebb 9 elnökségi tag, legfeljebb 2 Felügyelőbizottsági tag megválasztása.

Az elnök, alelnök és a Felügyelőbizottsági elnök többes jelölése esetén a jelölés lezárása után meg kell tartani a választást azért, hogy a vesztes jelölt megmérettethesse magát az egyéb pozícióra történő jelölés és választás során is.

Ha nincs többes jelölés, akkor az első és a második forduló összevonható.

e/A jelöltekről a kongresszus titkos szavazással dönt. Az elfogadott jelölteket a szavazólapra a támogatottságuk sorrendjében kell felvenni. Szavazategyenlőség esetén a jelölés sorrendje dönt.

A titkos szavazás szavazólapon történik, melynek átvételét a küldöttek aláírásukkal igazolják.

f/Megválasztottnak – a választás első menetében – az a jelölt tekinthető, aki a jelenlévő küldöttek egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta. Az elnök, alelnök és FEB elnök választása esetében, ha egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a választás második menetében az a két jelölt vehet részt, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az elnök, alelnök és FEB elnök választása esetében, ha második menetben sem kapta meg egyik jelölt sem az egyszerű többséget, akkor a harmadik menetben az a jelölt tekinthető a megválasztottnak, amelyik a több szavazatot kapta.

g/A további testületi tagok esetében, ha a választás az első fordulóban nem hoz eredményt, azt folytatni kell, amíg az Alapszabály által meghatározott létszám ki nem alakul. A választás második fordulójában legalább annyi jelöltet kell állítani, mint amennyi a megválasztandónak meghatározott, illetve az első fordulóban már megválasztott tisztségviselők létszámának a különbsége. Ilyen esetben is elsőként a Jelölőbizottság, majd a küldöttek tehetnek személyi javaslatot.

65.A mandátum lejárta előtt megüresedő testületi tagságra választott új elnök, alelnök vagy elnökségi tag mandátuma az eredeti elnöki, alelnöki, elnökségi tagi mandátum lejártáig tart. Ezt a szabály kell alkalmazni a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai esetén is.

66.A kongresszusi jegyzőkönyv hangfelvétellel készül, amelyet öt évig meg kell őrizni. A felvétel alapján rövidített jegyzőkönyvi kivonat készül, amelyet a kongresszus által megválasztott hitelesítők ellenjegyeznek. A rövidített jegyzőkönyvek megküldésre kerülnek a HODOSZ alapszervezetek részére.

A rövidített jegyzőkönyv tartalmazza a kongresszus megtartásának helyét, időpontját, a levezető elnökök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott küldöttek, továbbá a meghívott személyek nevét; valamint a határozatképességének megállapításához szükséges adatokat, napirendjének megállapítását, a hozzászólások összegzését, a Kongresszus által meghozott határozatokat, a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

67.Bármely küldött – kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés vagy megtévesztés volt az oka – valamint a Felügyelőbizottság tagja a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól a Kongresszus által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A határozat meghozatalától számított egyéves határidő elteltével eljárás nem kérhető.

68.A Kongresszus a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti.

C/2. ELNÖKSÉG

69. Az Elnökség a HODOSZ ügyintéző szerve. Tagjainak létszáma 11 fő.

Meghatározott kérdésekben képviseli a HODOSZ szervezeteket az állami, katonai-gazdasági, civil szervek, szervezetek, vezetők előtt, az országos szakszervezeti szövetségekben, valamint a nemzetközi kapcsolatokban.

70. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:

a/ a HODOSZ napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b/ a beszámolók előkészítése és azoknak a Kongresszus elé terjesztése;

c/ az éves költségvetés elkészítése és annak a Kongresszus elé terjesztése;

d/ a HODOSZ vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Kongresszus hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e/ a HODOSZ Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ), a Gazdálkodási és Pénzkezelési Szabályzata (GPSZ) és más szabályzatok elfogadása;

f/ a HODOSZ jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

g/ a Kongresszus összehívása, a tagság és a HODOSZ szerveinek értesítése; h/ az összehívott Kongresszus napirendi pontjainak meghatározása;

i/ részvétel a Kongresszuson és válaszadás a HODOSZ-szal kapcsolatos kérdésekre; j/ a tagság nyilvántartása;

k/ dönt a tagdíjmegosztás arányáról;

l/ dönt az elnök, alelnök és a FEB elnökének díjazásáról, tiszteletdíjáról,

m/ elemzi a HODOSZ szervezetek munkáját, segíti tevékenységüket, felhatalmazásukkal végzi érdekvédelmi munkáját;

n/ elbírálja a hozzá benyújtott panaszokat, beadványokat;

o/ munkáltatói jogot gyakorol a HODOSZ vezető tisztségviselői vonatkozásában, ha a vezető tisztségviselő a HODOSZ-szal munkaviszonyban áll;

p/ az alapítványok kuratóriumi tagjainak, elnökeinek és felügyelőbizottsági tagjainak megválasztása;

r/ állandó és eseti munkabizottságok létrehozása;

s/ a HODOSZ határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; t/ a HODOSZ működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

u/ a HODOSZ-t érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele;

v/ a választott tisztségviselők jogvédelmének ellátása;

w/ döntés a HODOSZ által delegált, vagy a HODOSZ-t képviselő személyekről;

z/ a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más HODOSZ szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

x/ a választott könyvvizsgáló megbízása, visszahívása és díjazásának megállapítása; y/ a végelszámoló kijelölése.

71. Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Az összehívás a HODOSZ elnökének feladata, akadályoztatása esetén a testületet az alelnök hívja össze. Az Elnökség összehívásáról a testület tagjait az ülés előtt legalább 14 nappal írásban értesíteni kell, megküldve részükre az írásos előterjesztéseket. Indokolt esetben az elnök rövidebb határidővel is összehívhatja az ülést. A meghívó elektronikus úton – visszaigazolható módon is kiküldhető. A testület a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.

Soron kívüli ülést kell összehívni, ha ezt az Elnökség tagjainak 25%-a, vagy a FEB a napirend megjelölésével kéri.

72. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést 5 nap elteltével, legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, amely ekkor az eredeti napirendben szereplő ügyekben a megjelentek létszámától függetlenül határozatképesnek minősül.

Az Elnökség döntéseit a jelenlévő tagok szavazatának egyszerű többségével hozza.

73. Az Elnökség döntéseit ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Az ülés nélküli határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének az Elnökség tagjainak részére, elektronikus levélben történő megküldésével kezdeményezi. Az Elnökség tagjai a tervezet kézhezvételétől számított öt napon belül küldhetik meg szavazatukat az elnök részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés megtartása esetén.

Ha az Elnökség tagjainak legalább egynegyede az ülés megtartását kívánja, az Elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha az Elnökség valamennyi tagjának szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és három napon belül közli az Elnökség tagjaival. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

74. Az Elnökség ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható (interneten történő videokonferencia vagy web-konferencia). Erre az elnök előzetes értesítés alapján hívja meg a testület tagjait. Az elektronikus hírközlő eszközök (számítógép PC, laptop, okos-telefon, táblagépek) használata során – a tagok azonosítása érdekében – az elnök által megadott jelszóval történik a bejelentkezés, emellett biztosítani kell a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.

75. Az Elnökség üléseiről emlékeztető készül. Az emlékeztetőt az emlékeztető készítője és a HODOSZ elnöke írja alá. Az Elnökség a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti.

76. Az Elnökség által hozott jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütköző határozattal szemben az elnök, az alelnök, az Elnökség tagjai – kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés volt az oka – illetve a Felügyelőbizottság elnöke a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben írásban jogorvoslati kérelmet terjeszthet a Kongresszus elé. A jogorvoslati kérelmet a HODOSZ elnökéhez, az elnök jogorvoslati kérelme esetén az alelnökhöz kell benyújtani. A jogorvoslati kérelem a határozat végrehajtását nem gátolja, az Elnökség azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A jogorvoslati kérelemről az annak előterjesztését követő első Kongresszus határoz. A határozat meghozatalától számított 3 hónapos határidő elteltével eljárás nem kérhető.

77. Az Elnökség a tisztségviselőkön keresztül irányítja a szakapparátus tevékenységét. Véleményezi a vezetők, munkatársak kinevezését és felmentését.

C/3. A HODOSZ vezető tisztségviselői:

78. elnök,alelnök,az Elnökség tagjai.

A vezető tisztségviselők közül a HODOSZ képviseletét önállóan csak az elnök és az alelnök gyakorolja. Esetenkénti képviseleti megbízást csak az elnök vagy az alelnök adhat.

79. A HODOSZ elnökét és alelnökét, az Elnökség tagjait a kongresszus öt évre választja titkos szavazással,

80. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselő vezetési tevékenységét személyesen és a HODOSZ érdekének megfelelően köteles ellátni.

81. Ha a vezető tisztségviselő szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A vezető tisztségviselő nem köteles az okozott kárt megtéríteni, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

82. Ha a HODOSZ vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a HODOSZ-szal egyetemlegesen felel.

83. A HODOSZ elnökévé, alelnökévé, illetve az Elnökség tagjává olyan tagsági viszonnyal rendelkező nagykorú személy választható meg, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

84 Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

85. Két elnökségi ülés között az elnök gyakorolja az Elnökség jogait, továbbá a szakapparátus tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogokat.

Az Elnök gyakorolja a HODOSZ Európáért alapítvány alapító jogait; Az elnök távollétében az alelnök gyakorolja jogait!

86. A HODOSZ választott vezető tisztségviselőinek megbízatása megszűnik: a/ lemondással,

b/ visszahívással. Ebben az esetben a Kongresszust 60 napon belül össze kell hívni; c/ halálával;

d/ a megbízatás lejártával;

e/ a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f/ a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

87. A Tiszteletbeli Elnöki cím visszavonásig érvényes, a visszavonásra a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Tiszteletbeli Elnök csak tanácskozási joggal rendelkezik.

D/ FELÜGYELŐBIZOTTSÁG (FEB) ÉS A PÉNZÜGYI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGOK

88. A Felügyelőbizottság (FEB) az elnökből és legfeljebb két tagból áll. A FEB feladata a HODOSZ szerveinek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a testületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A FEB tagjai a FEB munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai az Elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

89. A FEB elnökét és tagjait a Kongresszus választja meg 5 évre titkos szavazással. A testület saját hatáskörben elnökhelyettest választhat.

90. A FEB elnöke és tagjai nem lehetnek tagjai az Elnökségnek. A FEB tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a FEB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a HODOSZ vezető tisztségviselője.

91. A Felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

92. A FEB gazdálkodással kapcsolatos feladata:

a/ előzetesen véleményezi a HODOSZ költségvetésének tervezetét, annak év közbeni módosítását, a nem tervezett jelentősebb kiadások indokoltságát, a gazdálkodásról készített időszakos és éves beszámolókat,

b/ ellenőrzi az anyagi eszközök takarékos felhasználását, c/ őrködik a HODOSZ tulajdon felett,

d/ folyamatosan vizsgálja a HODOSZ gazdálkodását. A FEB a HODOSZ irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a HODOSZ munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a HODOSZ fizetési számláját, pénztárát, értékpapír állományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja,

e/ vizsgálatot tart minden esetben, ha a gazdálkodással kapcsolatosan panasz, bejelentés érkezik. A vizsgálat eredményéről tájékoztatja az intézkedésre jogosult személyt, illetve testületet, továbbá a bejelentőt,

f/ ellenőrzéseiről és azok tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget, a HODOSZ elnökét és az esetleges szabálytalansággal kapcsolatban javaslatot tesz, és határidőt szabhat.

93. A Felügyelőbizottságot a tapasztalt hiányosságok tekintetében intézkedési jog nem illeti meg, de jogsértés vagy az Alapszabály ellenes tevékenység, intézkedés észlelése esetén erre haladéktalanul fel kell hívnia a HODOSZ elnökének figyelmét. Ha e felhívás eredménytelen marad vagy az eset súlya, jellege egyébként is indokolja, a FEB kezdeményezheti az Elnökség vagy a Kongresszus rendkívüli ülésének összehívását.

94. A FEB tevékenységéről a Kongresszusnak köteles beszámolni, a Kongresszus elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni és ezekkel kapcsolatos álláspontját ismertetni.

95. A FEB maga készíti el ügyrendjét. Az üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A FEB határozatait ülés tartásával, a jelenlévők többségével hozza.

96. A FEB tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a HODOSZ-nak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a HODOSZ-szal szemben.

97. Az alapszervezetek gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságok (PEB), pénzügyi ellenőrök látják el. Pénzügyi Ellenőrző Bizottságokat, pénzügyi ellenőröket választói rendezvényeken kell az alapszervezeteknél megválasztani.

98. A PEB, illetőleg pénzügyi ellenőr az azonos szintű szakszervezeti szerv mellett működő önálló testület, vagy személy. Munkájáról választóinak számol be.

99. A PEB tagjai sorából elnököt és elnökhelyettest választ. A bizottság elnökét - tanácskozási joggal - meg kell hívni a képviseleti, és irányító testületek üléseire.

A PEB, illetve a pénzügyi ellenőr a mozgalmi munka segítése, anyagi alapjainak a tagság érdekében történő hatékonyabb felhasználása céljából:

• ellenőrzi a feladatok megvalósítására tervezett anyagi eszközöknek takarékos és szabályos felhasználását;
• vizsgálatot tart minden esetben, ha bármely HODOSZ tagtól a gazdálkodással, vagy a vagyontárgyak kezelésével kapcsolatban észrevétel, panasz érkezik.

100. A vizsgált szerv a PEB, illetve pénzügyi ellenőr javaslataira köteles választ adni, a hiányosságok megszüntetésére pedig intézkedést tenni.

A különböző szintű PEB-ek, illetve pénzügyi ellenőrök egymásnak nem alárendelt testületek, illetve személyek.

A HODOSZ mellett működő FEB az alapszervezetek Pénzügyi Ellenőrző Bizottságait és pénzügyi ellenőreit ajánlásokkal és tanácsokkal rendszeresen segíti. A PEB elnöke, elnökhelyettese, tagjai, valamint a pénzügyi ellenőr nem lehetnek a párhuzamos képviseleti, és irányító szervek tagjai.

V.

A HODOSZ pénzügyi alapja és gazdálkodása

101. A HODOSZ pénzügyi alapja a tagdíjakból, valamint az egyéb bevételekből áll. A tagdíj mértéke a havi bruttó illetmény, munkabér, táppénz 0,7 százaléka.

102. A jövedelemmel nem rendelkező munkanélkülivé vált, valamint a munkáltató által engedélyezett fizetés nélküli szabadságon lévő tagok tagdíjfizetés alól mentesülnek.

A nyugdíjba vonult tagok tagdíja kedvezményes, melynek mértékét a GPSZ tartalmazza.

103. A HODOSZ tagjai - önkéntes alapon - magasabb mértékben is támogathatják a HODOSZ-t.

104. A HODOSZ költségvetési támogatásokat, egyének és jogi személyek felajánlásait, illetőleg alapítványokat is igénybe vehet működéséhez a törvényesség betartásával és a nyilvánosság biztosításával. Azokból vagyont is képezhet.

105. A HODOSZ az általa képviselt tagság támogatására külön alapot hozhat létre. Az elkülönített alap felhasználásáról a költségvetés elkészítésével egyidőben elszámol.

A tagdíjfizetés rendjét mértékét és a megosztás arányát az Elnökség az alapszervezetek előzetes véleménye alapján, az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg határozza meg.

106. A HODOSZ szervek anyagi eszközeiket meghatározott időre szóló és a testületek által elfogadott költségvetés szerint használják fel. A gazdálkodás fő elve, hogy a bevételek mind nagyobb hányadát – közvetlen, avagy közvetett formában – a tagság érdekében hasznosítsák. A HODOSZ vagyonát, anyagi eszközeit a testületek kezelik, felelősek a takarékos gazdálkodásért, valamint a pénz- és anyagi eszközök célirányos felhasználásáért. A testületek éves beszámolóikban adnak számot a vagyoni és pénzeszközök törvényes, célszerű és takarékos felhasználásáról.

107. A HODOSZ - céljai megvalósítására, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági vállalkozási, és befektetési tevékenységet is folytathat. A HODOSZ a céljainak megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

108. A HODOSZ tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a HODOSZ tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

109. A HODOSZ vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

VI.

A HODOSZ megszűnése

110. A HODOSZ jogutódlással megszűnik, ha
     1. másik szakszervezettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesül,
     2. különválással több szakszervezetre szétválik.

111. A HODOSZ jogutód nélkül megszűnik, ha
     1. a Kongresszus kimondja megszűnését,
     2. az arra jogosult szerv megszünteti.

VII.

Záró rendelkezések

112. Ezen Alapszabály a HODOSZ működésének, szervezeti életének alapdokumentuma, amelyet a HODOSZ VI. kongresszusa fogadott el 2011. november 14-én, módosította a HODOSZ VII. kongresszusa 2015. november 09-én, valamint módosította a HODOSZ 2018. évi kongresszusa 2019. március 28-án.

113. A HODOSZ szervezetek az Alapszabály alapján, sajátosságaiknak megfelelően készítik el (módosítják) saját működési szabályzatukat. A működési szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabályban foglaltakkal.

114. Az Alapszabályban nem szabályozott egyéb kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

115. Az Alapszabály az elfogadása napján lép hatályba.

Igazolom — a 2011, évi CLXXXI. tv. 38. § (2) bekezdésére figyelemmel - , hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szõvege megfelel az Alapszabály módosítások hatályos tanalmának. Az egyseges szerkezetbe foglalt Alapszabályban a módosítíísok vastagított betüvel kerültek jeliölésre.