Jelenlegi hely

TÁRGYALNI, TÁRGYALNI, TÁRGYALNI…

Harminc esztendő alatt kilenc honvédelmi miniszterrel dolgoztak együtt a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) szakemberei. Varga István elnök az elmúlt időszak egyik legnagyobb fegyvertényének tartja, hogy politikai hovatartozástól függetlenül minden vezető elismerte a szervezet munkáját, és minden esetben kikérték véleményüket.

Miként emlékszik vissza a HODOSZ megalakulására?
1989. november 10-11-én tartottuk alakuló kongresszusunkat. Kicsit bátrak voltunk, hiszen szakítottunk a demokratikus centralizmussal, megtagadtuk a párt irányítását. Annak dacára, hogy akkoriban még néphadseregnek hívták a haderőt, szakszervezetünk nevében mi már a honvédség szót használtuk. Alapszabályunkban rögzített elveink szerint a demokrácia, a szolidaritás és a szövetségi elv alapján képviseljük tagságunk érdekeit, ami azóta sem változott.

A megalakulást követően melyek voltak az első lépések?
Rögvest megállapodást kötöttünk a katonák érdekeit képviselő szervezettel – mai nevén Honvédszakszervezet –, hogy kizárólag civilek érdekeit képviseljük, ami azóta is érvényben van. Aztán 1992-ben megalakult a Honvédségi Érdekegyeztető Tanács (HOVÉT) – mai nevén Honvédségi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) –, amely színteret biztosított a személyi állomány élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdések megvitatására, véleményezésére, javaslattételre. Kezdetben mindez nem volt könnyű, mivel akkortájt drasztikusan csökkent a haderő létszáma: katonai képességek szűntek meg, objektumokat zártak be. A gondoskodó elbocsátás és a legnagyobb kedvezmény elve alapján a minisztériummal karöltve át- és továbbképzéseket szerveztünk, hogy úgymond helyzetbe hozzuk azokat a kollégáinkat, akiket hátrányosan érintett volna a létszámleépítés. Öröm volt az ürömben, hogy sok esetben tudtunk segíteni. Az érdekképviseleti munka mellett tevőlegesen részesei voltunk a honvédségen belüli önkéntes pénztárak megalakításának. Szintén újdonságnak számított, amikor 1992-ben életbe lépett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény. 1993 közepén pedig megköttettek azok a kollektív szerződések, amelyek többek között a munkáltató és a szakszervezet kapcsolatát, a munkavállalók kötelezettségeit, valamint a túlórára és a többletjuttatásokra vonatkozó kérdéseket szabályozták.

Az időben nagyot ugorva ide köthető a honvédségi alkalmazottak jogállásáról szóló, tavaly életbe lépett törvény is. Milyenek a visszajelzések ezzel kapcsolatban?
Szeretném leszögezni, hogy e törvény igen jelentős mérföldkő a honvédségnél dolgozó civilek életében. A HODOSZ nagyon régóta napirenden tartja ezt a kérdést: szerettünk volna egy ilyen önálló szabályozást, amely a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényen túlmutatva ismeri el a többletmunkát. Mindent elmond a tény, hogy az állomány döntő hányada vállalta az új jogállást, illetve az önkéntes vállalásra vonatkozó lehetőségekkel is több mint hetven százalékuk kívánt élni. Benkő Tibor honvédelmi miniszter többször is elmondta: civil ruhás katonákként tekint ránk, teljesítményünket pedig a lehetőségekhez képest igyekszik elismerni.

Milyen további előnyöket élvezhet, aki tagja a HODOSZ-nak?
Újdonság, hogy az idei évben tagdíjunk mértékét a jövedelem 1 százalékáról 0.7 százalékra csökkentettük. Ennek fejében tagjaink ingyenesen vehetik igénybe jogsegélyszolgálatunkat, társadalombiztosítási tanácsadásunkat, és természetesen vonatkoznak rájuk a HODOSZ által megkötött különböző biztosítások is. Mindezek mellett kedvezményes mobiltelefon-tarifacsomagjainkon keresztül is több ezer forintot spórolhatnak havonta. Tagjaink segélyezését erőnkhöz mérten három szinten végezzük, a központon és az alapszervezeteken kívül, ugyanis a HODOSZ Európáért Alapítványnak is vannak ilyen feladatai. Nem mellékesen pedig két üdülőlakással rendelkezünk Hajdúszoboszlón, amelyeket meglehetősen méltányos áron lehet igénybe venni.

Hogyan ünnepelte harmincadik születésnapját a szakszervezet?
A balatonakarattyai Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központban tartott rendezvényen elevenítettük fel az elmúlt három évtized legfontosabb állomásait. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy Benkő Tibor honvédelmi miniszter személyes jelenlétével tisztelte meg összejövetelünket. Mint elmondta, véleménye szerint szakszervezetünk mindig is arra törekedett az érdekképviseleti tárgyalások során, hogy megtalálja az összhangot a munkaadói és a munkavállalói oldal között. Számára nagyon fontos, hogy a szükséges információk eljussanak mindig az illetékesekhez. Ebben is partnerek voltunk, vagyunk, és leszünk. Emlékeztette a hallgatóságot arra is, hogy a honvédelmi alkalmazottak bére, 2018-tól kezdve, négy év alatt átlagosan harmincöt százalékkal nő. Örömteli volt számunkra, hogy a miniszter úr szerint az elmúlt időszakban szép eredményeket tudtunk felmutatni, mint együttműködő érdekképviselet. Születésnapunkon egyébként köszöntött minket többek között Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke, valamint Hazuga Károly nyugállományú altábornagy, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének elnöke is.

Mit hozhat a következő harminc esztendő a szakszervezet életében?
Tárgyalást, tárgyalást és tárgyalást, ahogyan ezt tőlünk megszokhatták. Ezen nem kívánunk változtatni. Továbbra is szakmailag alátámasztott, következetes érdekképviseletet szeretnénk, amelynek nyomán a haderőben dolgozó civilek bérezése stabilizálódik – az elmúlt évekhez képest ebben is történt, és történik még garantáltan előrelépés – , valamint javulnak élet- és munkakörülményeik is. Céljaink a haderővel közösek, azaz az itt dolgozó civilek legyenek kellően felkészültek, elkötelezettek, és legyenek képesek végrehajtani a rájuk kirótt feladatokat. Ezért pedig részesüljenek az általuk elvárt, méltányos bérezésben.
 
Szerző: Kálmánfi Gábor | Fotó: a szerző és archív | 2019. 11. 06. 05:08
 Forrás: honvedelem.hu
 

Hírkategória: 
HODOSZ hírek